Eszperantó évfordulónaptár

- február 21. - az anyanyelv nemzetközi napja
- február utolsó teljes hete: Semajno de Internacia Amikeco, SIA
- szeptember 26. - Európai "Nyelvek Napja"
- október első hétvégéje - Ago-Tago
- dec. 10-t és 15-t magában foglaló hét: az emberi jogok és az eszperantó hete
- december 15. - az eszperantó napja

január 13.

1892. január 13-án született Baghy Gyula en Szeged.

február 27.

1976. február 27-én hunyt el Kalocsay Kálmán orvos, eszperantó író és nyelvész. Orvosi szakíróként főleg a fertőző betegségekkel foglalkozott, közben hosszú évekig volt a Literatura Mondo c. eszperantó lap főszerkesztője. Ő fordította eszperantóra Petőfi Sándor János vitézét és Madách Imre: Az ember tragédiáját.

március 01.

1992. március 1-én jött ki a nyomdából az Eventoj c. nemzetközi eszperantó hírmagazin első száma. A Kulturális Eszperantó Szövetség és a LINGVO Szolgáltató Iroda közös kiadásában megjelenő "Eventoj" 10 éven át a "leggyakoribb eszperantó újság" volt, és papír-formátumban 2002-ig jelent meg.

március 2.

1902. március 2-án (vagy 9-én) alakult meg az első magyarországi eszperantó szervezet "Magyar Eszperantó Egyesület" néven Budapesten az azóta többször átszámozásra került Dob u. 100-ban (Elefanti) - és ettől számítjuk a szervezett magyar eszperantó mozgalom kezdetét. Ismert alapítók: Milecz József postás, Seper Kajetán, Mohai Lajos jogászhallgató.

március 11

La 11-an de marto en 1894. naskigxis Paulo Balkányi. (mortis: la 25-an de februaro en 1977.)

március 18.

Baghy Gyula halálának évfordulója (1967)

április 1.

Naskigxis Paulo Lengyel, kiu en 1899 savis per transpreno de la kompostado, presado (poste ankaux la reaktado) la gazeton "Lingvo Internacia" kaj eldonadis gxin gxis 1904, kiam li translogxigxis kun sia presejo al Parizo.

április 8.

La 8-an de aprilo 1894, naski^gis Raymond Schwartz, fama satiristo de la Esperanto-movado.

április 14.

En la jaro ... mortis L. Zamenhof, iniciatinto de Esperanto.

április 24.

Alfonz Pechan mortis la 24-an de aprilo en 1994. Li naski^gis en 1902 en Pecs. Li estis la redaktoro de la plurfoje eldonita kaj ^gis nun sola ekzistanta E-H kaj H-E vortaro, kaj dum longa tempo gvidanto de la ekzamena komisiono de HEA.

május 14.

Vilmos Bleier naskigxis la 14-an de majo 1903 en Újpesxt (antauxurbo de Budapest) en proleta familio. Li estis foira komercisto, seruristo. 1924-1930 administranto de HESL, ekde 1930 administranto, teknika arangxanto kaj cxefa posedanto de Literatura Mondo kaj AELA (Asocio de Esperantistaj Libro-amikoj). Esperantisto de 1922, de tiam gxis 1930 aktivulo en la laborista movado.
Gvidis multajn kursojn. Li estis talenta E-oratoro, en 1932-33 preleg-vojagxis. Li organizis literaturajn vesperojn en UK en Krakow kaj Paris. Kunredaktoro de ENCIKLOPEDIO de ESPERANTO (1933-34).
En 1938 li elmigris en Parizon. Li kusxis jam en hospitalo (pro meningito), kiam la 14-an de junio 1940 marsxis la hitleraj trupoj al Parizo. La hospitalo tute malplenigxis, cxiu fugxis kaj lasis la gravajn malsanulojn en la hospitalo. La stato de Bleier malbonigxis kaj mortis la 18-an de junio. Enterigis lin lia amiko la 21-an de junio. Li kusxas en "Cimetiére Parisien de Thiasis 82. division, 20. ligne, No 27". -- A.Cs.

***

Antaux 70 jaroj renaskigxis Literatura Mondo.
La duan periodon de la revuo ebligis la talento kaj cxefe organiza kapablo de Vilmos Bleier. Li sukcesis akiri kelkajn - vere nur kelkajn - mecenatojn, kiuj emis oferi certan monon sur la altaro de Esperanta literaturo. Nia literaturo sxuldas multon al Vilmos Bleier, kiu, spite al cxiaj financaj malhelpoj, sukcesis eldoni la plej gravan beletran revuon kiu certigis al si gvidan rolon dum pluraj jaroj, kaj li eldonis 80 volumojn, inter ili cxefverkojn de Esperanto.

augusztus 4.

La 4-an de a~ugusto 1992 en Parizo forpasis en la a^go de 80 jaroj Jacques-Louis Mah'e, la a~utoro de "Angoroj" - la unua longda~ura parolata filmo en Esperanto. Inter esperantistoj li estis kolata anka~u sub la plumnomo Lorjak, kiel verkinto de originalaj romanoj kaj novelaroj.

augusztus 12.

1928. augusztus 12-én avatták fel a Pilis hegységben az Eszperantó-forrást, melyet a Természetbarátok Turista Egyesülete és a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete újpesti csoportjai építettek 1928 elején, közös munkával.

augusztus 20.

Dr. Szerdahelyi István születésének évfordulója (1924.08.20. - 1987.08.21.) Docens, az ELTE eszperantó szakának alapítója (1966), az UEA tiszteletbeli tagja.

40 éve halt meg EMBA

EMBA estas pseuxdonimo de IMRE BARANYAI. Li naskigxis en 1902 en proleta familio. Esperantigxis en 1925. Li komencis verki en 1928. EMBA estas preskax la sola reprezentanto de la plene socialista poezio en Esperanto. Liaj unuaj poemoj aperis en "Sennaciulo", kiu estis severe malpermesita gazeto dum la Horthy-regximo (1919-1944). Baldaux li farigxis konstanta poezia kunlaboranto de SAT-organoj: "Sennaciulo", "Sennacieca Revuo", "La Nova Epoko". La mondfama SAT-gvidanto Lanti skribis pri li: "...kaj la potencaj versoj de EMBA ne bezonas komenton. Lia pentrema socialista liriko baldaux konatigos lian nomon tra la tuta mondo inter la laborista esperantistaro." En 1931 li estis elektita kiel sekretario de Literatura Sekcio de SAT.
Liaj verkoj: LA PROFETO (poemoj originalaj kaj tradukitaj, 1934; MARIA KAJ LA GRUPO (originala romano, 1936); EN EKZILO (poemoj, 1938); EKZILO KAJ AZILO (poemaro, 1962); NÉPSZERŰ ESZPERANTÓ NYELVTAN (Populara Eesperento-Gramatiko, 1940, 1948). -- A. Cs..

szeptember 5.

1994-ben egy MESZ elnökségi üléssel megnyílik a Budapesti Eszperantó Ház.

szeptember 17-18.

1955 szeptember 17-18-án alakult meg Budapesten a Magyar Országos Eszperantó Tanács. Öt évvel később ezt követően alakult meg a Magyar Eszperantó Szövetség.

október 6.

Kalocsay Kálmán születésének évfordulója (1891)

október 16.

41 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg Waldemar Langlet. 1872 december 17-én született Lerboban (Svédország). Az 1906-ban megalakult Svéd Eszperantó Szövetség elnöke, a Lingvo Internacia Esperanto egyik szerkesztője volt. A 11 nyelvet beszélő Langlet a két világháború között bejárta Európát de más kontinensekre is eljutott. Utazásairól színes beszámolókat és könyveket írt. Magyarországi utazásáról írt beszámolója 1931-ben jelent meg "Till hâst genom Unger" (Lóháton Magyarországon át) címmel. Mint a Pázmány Péter Tudományegyetem svéd lektora sokat tett a svéd és a magyar kúltura kölcsönös megismertetéséért. A budapesti svéd követség sajtóattaséja, majd a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbízottja lett. 1944-ben megkezdte a svéd menlevelek kiadását, segítette az üldözötteket, támogatta a rászorulókat. 1945-ben Magyar Köztársasági Érdemrend Keresztje kitüntetésben részesült. Még ebben az évben elhagyta Magyarországot súlyos tüdőgyulladása miatt. Budapest IV. kerületében utca, és egy iskola viseli nevét. A Fővárosi Tanács 1986-ban emléktáblát állíttatott tiszteletére.

november 5.

Lapenna születésnapja 1909-ben. -- Scienca kariero laux AIS: LAPENNA studis en Split (YU) kaj doktorigxis pri juro en 1933 en la univeritato de Zagreb (YU). En 1972 la universitato de Fort Lauderdale elektis lin doktoro h. c. pri internaciaj rilatoj. Fininte siajn studojn li praktikis kiel advokata-jugxista kandidato en Jugoslavio kaj diplomigxis pri jura praktiko en la Supera Kortumo. Post 1945 li farigxis docento kaj baldaux profesoro de Internacia Juro kaj Internaciaj Rilatoj en Zagreb. En 1947-48 li estis advokato-konsilisto antaux la Internacia Kortumo en Den Haag (NL). 1949 li farigxis kunlaboranta membro de la Jugoslavia Akademio de Sciencoj kaj Artoj. Ekde 1955 LAPENNA laboris en "The London School of Economics and Political Science" en la universitato de Londono (GB), kie li baldaux atingis duan profesorecon: pri Kompara Soveta kaj Orienteuxropa Juro. Naskigxo: 1909-11-05 Split (YU). Forpasis la 15-an de decembro 1987 en Kopenhago.

A Budapesti Eszperantó Ház falán 2 fénykép függ: Zamenhofé és Lapennáé ...

december 15.

Ezen a napon született Bialysztokban Ludwig Lazar Zamenhof, lengyel származású szemorvos, az eszperantó alapjainak lerakója.