A boldoguláshoz szükség van az idegen nyelvek tudására, hiszen ahány nyelvet tudsz, annyi embert érsz. Az idegen nyelvek használata azonban nem kell, hogy megalázkodást jelentsen, nem kell ülepnyalónak lenni. A világban egyre nő azok száma, akik tudatosan odafigyelnek arra, hogy ne a másik fél anyanyelvét használják, hanem egy olyan nyelvet, amelyet neki is tanulnia kellett...
Az általános nemzetközi nyelv szerepének betöltésére egy nemzeti nyelv szóba sem jöhet, hiszen ez az anyaország lakóit indokolatlan előnybe hozná, minket pedig megalázó hátrányos helyzetbe kényszerítene.
Mi is büszkék vagyunk a nemzeti nyelvünkre. Mégis sokan vannak, akik kiszolgálják a világszerte zajló nyelvi-kulturális gyarmatosítást...
A nemzeti nyelv terjesztése húsbavágó gazdasági érdek!
A XX. század elején a francia volt az általános világnyelv, az arisztokrácia, a kultúra, a diplomácia nyelve. Ehhez hasonló szerepet tölt ma be az angol, de hatása messze túlmutat a francia egykori eredményein.
Az angol nem véletlenül lett ugyanis széles körben használt nemzetközi nyelv. Mind az orosz, mind a francia, mind a német állam óriási összegeket költ ma is arra, hogy a nyelvét minél szélesebb körben használják, de az amerikai tőkével nehezen veszik fel a versenyt. A nyelv használata ugyanis elsősorban gazdasági és profitcélú kérdés!
Ahhoz, hogy egy nemzeti nyelvet meg lehessen tanulni, meg kell tanulni a hozzá tartozó kultúrát is. Ezért tanuljuk oroszból pl. Puskint, Majakovszkijt, Csehovot, az orosz történelmet, németből Goethe-t, Schillert, Thomas Mann-t, angolból Shakespeare-t, Dickens-t stb, és ezért kell a nyelv tanulása közben a hozzá tartozó nemzet / állam történelmét is megtanulni. Ennek a háttérkultúrának az elsajátítása - azon túl, hogy az önmagában is értékes - áttételesen ugyan, de az ottani gazdaság érdekeit is szolgálja.
Előre eltervezett nyelvi → kulturális → gazdasági gyarmatosítás!
Az angol nyelv nemzetközi elterjesztése egy jól átgondolt és nagyon erősen finanszírozott profi marketinges projekt eredménye.
A rendszerváltozás (a konkurens orosz nyelv térvesztése) után nem véletlenül lepte el Kelet-Európát sokszáz tanár, hogy szinte ingyen tanítsa a tanárokat az angol nyelvre, nem véletlenül voltak olyan olcsók az amerikai tankönyvek, tanfolyamok, filmek. Alapítványok egész sora foglalkozott azzal, hogy tömegesével juttatta ki az értelmiségieket illetve a közvéleményt alakító, befolyásoló személyeket amerikai tanulmányútra. Az angol és az amerikai állami költségvetés hihetetlen összegeket fordított és fordít ma is arra, hogy a nyelvet elterjessze... - Amikor az angol nyelv már sláger lett Kelet-Európában, jöhetett és jött is az amerikai kultúra (filmek, könyvek, számítógépes játékok), megtelepedtek a tömegfogyasztást kiszolgáló étel-, ital- és szórakoztatóipari cégek, a végén pedig jöttek az amerikai vállalatok...
Közgazdasági és marketinges szempontból természetes, hogy az amerikai vállalatok nem foglalhatták volna el a mostani pozicióikat, ha a terep kulturális, illetve azt megelőzően nyelvi szempontból nem lett volna így előkészítve. A nyelv terjesztése elsődlegesen gazdasági érdek!
Nyelvi egyenjogúságra van szükség!
Egy idegen nyelvet szinte sosem lehet anyanyelvi szinten megtanulni! Lehet jól tudni, lehet nagyon jól tudni, sőt lehet kiválóan tudni, de egy anyanyelvűvel nagyon-nagyon nehéz felvenni a versenyt. Ha udvarolni vagy boltban vásárolni kell, mindegy hogy milyen nyelvet használunk. De tétre menő kérdésekben (mint pl. jogi ügyek, kereskedelmi szerződések, sőt komolyabb szakmai viták) okos ember nem ad a másiknak fölösleges előnyt, és olyan nyelvet választ, melyet mindkettőjüknek tanulniuk kellett. Nem ok nélkül alakult ki a nagyon magas szintű nyelvtudásra a "vitaképes szintű" fogalom...
Azt a sokszáz vagy ezer órát, amit mi az idegennyelv tanulására fordítunk, a "nagy nemzetek" polgárai szakmai ismereteik bővítésére, vagy akár pihenésre fordíthatják. Tulajdonképpen miért is nekem kellene megtanulni valaki másnak az anyanyelvét? Miért is nem ő tanulja meg az enyémet? Tulajdonképpen miért is akarok én előnyt adni másnak? Vajon alábbvaló volnék én, mint pl. egy német, angol vagy francia anyanyelvű? - Olyan nyelvre van szükség, amely esélyegyenlőséget, sőt nyelvi egyenjogúságot biztosít!
Kellenek a nemzeti nyelvek is!
A nyelvi egyenjogúság igényének felvetése a kis nyelvek megmaradását segíti.
A nemzeti nyelvekre, a sokszínűségre, a nemzeti kultúrákra szükség van, és ezek egyik alapja a nemzeti nyelvek megmaradása.
Célszerű minél több idegen nyelvet megtanulni, egyrészt mert szükség van rá a napi boldoguláshoz, másrészt mert "ahány nyelvet tudsz, annyi embert érsz". De jó tudni és használni az eszperantót is, hiszen - más előnyei mellett - itt egyenjogúnak tudja magát érezni az ember.
Európa most franciául beszélne ha Napóleon terve megvalósul, – németül, ha Hitler győzőtt volna, – és oroszul ha Sztálin terve lett volna sikeres.
Szerencsére ők nem győztek, így most szabadon beszélhetünk ... angolul :-(
Kattints a képre!
Békeszolgálat
A Békeszolgálatot 1962-ben John F. Kennedy elnök hívta életre azzal a céllal, hogy az emberek jobban megértsék az amerikai népet - ... - Az önkéntesek képzése arra irányul, hogy nyelvóráikba mindinkább beépítsék az amerikai kultúra és környezetvédelem témáit is. Segíteniük kell nyelvi anyagok beszerzésében , amerikai intézményekkel való kapcsolatteremtésben...
Barbara Ferris, a Békeszolgálat washingtoni munkatársa elmondta: a Békeszolgálat egyedülálló szervezet, az egész világon nincs hozzá hasonló. Az amerikai emberek tapasztalatait osztják meg a legkülönbözőbb országok lakóival...
Bush elnök magyarországi látogatása alkalmával született megállapodás alapján 1990 után 160 önkéntes érkezett Magyarországra. Angoltanárként dolgoznak elsősorban középiskolákban, kisebb részt felsőoktatási intézményekben, az ország összes megyéjében (71 településen), és részt vállalnak az amerikai kultúra magyarországi terjesztéséből.
Forrás: BOOM-Magazin, Lap az első tízezernek, 1992. szeptember, 14. old.
Amerikai szemlélet...
"1991 júniusában részt vettem az American Forum for Global Education
(Világszintű Oktatás Amerikai Fóruma) Hartfordban, Connecticut államban
megtartott éves konferenciáján. Ed Pratt, a Pfizer Inc. elnevezésű -
gyógyszerek és gyógyászati eszközök gyártásával foglalkozó, a világon évente
7 milliárdos forgalmat lebonyolító - vállalat elnök-vezérigazgatója volt az
egyik, nyitóbeszédet mondó előadó. Több száz amerikai nevelő előtt arról
beszélt, hogy az ifjú amerikai nemzedék oktatásának központi feladata a
fiatalok lehető legnagyobb mértékű versenyelőnyhöz juttatása kell, hogy
legyen az új, globális gazdaságban.
Nézete szerint nem szabad olyan hiábavalóságra fecsérelni az időt, mint például a nyelvtanulás. Kijelentette, hogy a Pfizer-üzemeket végiglátogató világkörüli útja során bárkivel kellett is szóba állnia, az illető beszélt már angolul. Így azt
javasolta, hogy azt az időt, amelyet más országok gyerekei az iskolában
nyelvtanulásra fordítanak, náluk természettudományok és közgazdaságtan
tanítására használják fel. ..."
Részlet Davis C. Korten: A tőkés társaságok világuralma (Kapu Kiadó, 1996)
c. könyvéből:
Széchenyi 1842. november 27-én:
Nem is lehetne most, a szabadabb
vitatkozás századában egyes nemzetekre úgy, mint a közemberiségre nézve
bármi érdekesebb, mint oly nyelvnek a szerkesztése, mely túlhaladná a
mai nyelvünket szabatosságban, minek kivihetősége nem ütközik a
lehetőség szabályaival össze és az emberiség nem egy előfutójának agyán
villant már keresztül, kikről azt szokták mondani: megelőzte nemzedékét.
(*Idézi Szerdahelyi István, 1980).
20 mp-es reklámfilm az eszperantóról, a TV-ben korábban többször sugározva
A rendszerváltozás (a konkurens orosz nyelv térvesztése) után nem véletlenül lepte el Kelet-Európát sokszáz tanár, hogy szinte ingyen tanítsa a tanárokat az angol nyelvre, nem véletlenül voltak olyan olcsók az amerikai tankönyvek, tanfolyamok, filmek. Alapítványok egész sora foglalkozott azzal, hogy tömegesével juttatta ki az értelmiségieket illetve a közvéleményt alakító, befolyásoló személyeket amerikai tanulmányútra. Az angol és az amerikai állami költségvetés hihetetlen összegeket fordított és fordít ma is arra, hogy a nyelvet elterjessze... - Amikor az angol nyelv már sláger lett Kelet-Európában, jöhetett és jött is az amerikai kultúra (filmek, könyvek, számítógépes játékok), megtelepedtek a tömegfogyasztást kiszolgáló étel-, ital- és szórakoztatóipari cégek, a végén pedig jöttek az amerikai vállalatok...
Közgazdasági és marketinges szempontból természetes, hogy az amerikai vállalatok nem foglalhatták volna el a mostani pozicióikat, ha a terep kulturális, illetve azt megelőzően nyelvi szempontból nem lett volna így előkészítve. A nyelv terjesztése elsődlegesen gazdasági érdek!
