Ebben a menüpontban fogod megtalálni a nyelvtani elemeket. Lépésről lépésre nem csak elmagyarázzuk azokat, de sok-sok példán keresztül be is gyakoroljuk majd. Az egész tanfolyami anyagot a leggyakrabban használt szavakra alapozva állítottuk össze.
Az alábbi anyag csak "kóstoló", rövid összefoglaló az internetes tanfolyam első leckéjéből, a beiratkozásod után a tanfolyamon minden részt alaposabban kitárgyalunk.
Betűk, kiejtés
Az eszperantó fonetikus, azaz minden úgy ejtünk, ahogy le van írva! Az eszperantóban nem ékezetes betűk vannak mint a magyarban (é, á, ö, ő stb), hanem úgynevezett "kalapos" betűk - vagyis nem magyar ékezetek, hanem kalapok vannak.
A legtöbb betű és hang megegyezik a magyar ABC-vel, de van néhány hang, amit eltérően írunk le:
ĉ -
A magyar "cs"-hangnak felel meg.
ĝ -
A magyar "dzs"-hangnak felel meg, mint pl. a lándzsa, bendzsó szavakban.
ŝ -
A magyar "s"-hangnak felel meg.
s -
Hasonlóan több idegen nyelv kiejtési szabályához, a magyar "sz"-hangnak felel meg.
ĵ -
A magyar "zs"-hangnak felel meg, mint pl. a zsír, zsiráf szavakban.
ĥ -
A magyar "ch"-hangnak felel meg, mint pl. a technika, ihlet szavainkban.
ŭ -
Ez egy speciális eszperantó betű, rövid u-nak ejtjük, és különlegessége, hogy se nem magánhangzó, se nem mássalhangzó. Önmagában nem is fordul elő, csak "aŭ" vagy "eŭ" párosításban, mint pl. az "Európa" vagy a "Kaukázus" szavakban.
A hangsúly - kivétel nélkül - mindig az utolsó előtti szótagon van.
A hangszóró ikonjára kattintva hallgasd meg és ismételd fennhangon az alábbi szavak kiejtését. Kövér betűvel szedtük a hangsúlyos magánhangzót. Most még nem a jelentésük, hanem a kiejtésük a fontos.
A:
aparato, aĉetanto
E:
bele, merkrede, severe
O:
bona, fronto, kromosomo
Ŭ:
aŭto, ankaŭ, Eŭropo
Ĥ:
teĥniko, jaĥto
Továbbképzett szavaknál:
kara, karulo, karulino, karulineto
Alapfogalmak, végződések
Mivel a valamikori nyelvtanórák anyagára nem mindenki emlékszik, talán nem árt egy kis ismétlés:
Főnév:
A tárgyak, dolgok, fogalmak nevét főnévnek nevezzük. Kérdőszavai (arra a kérdésre válaszol, hogy): ki?, mi?, kik?, mik?
Melléknév:
A tárgyak, dolgok milyenségét, tulajdonságát jelöljük vele. Kérdőszava (arra a kérdésre válaszol, hogy): "Milyen"?
Határozók:
A hogyan? mikor? hol? mennyi? stb. kérdésekre határozókkal válaszolunk. Sok fajta határozó van (módhatározó, időhatározó, mennyiséghatározó stb.), de az eszperantóban mindegyiket egyformán, egységesen kezeljük.
Igék:
A cselekvést, történést kifejező szavakat igéknek nevezzük. Arra a kérdésre válaszolnak, hogy: Mit csinál? Mi történik vele?
Tárgyeset:
A kit? mit? milyet? kérdésre válaszolva tárgyesetet használunk. Ennek a jele a magyarban a "-t": asztalt, fiút, szépet, embereket stb.
Többes szám:
Ha valamiből 1-nél több van, többes számot használunk. Ennek a jele a magyarban a "-k": asztalok, fiúk, szépek, emberek.
Minden főnév -o betűre végződik:
lampo
= lámpa
telefono
= telefon
muziko
= zene
patro
= apa
knabo
= fiú
urbo
= város
studento
= diák
saluto
= üdvözlet
inĝeniero
= mérnök
strato
= út, utca
Szógyökök
A főnév végződését jelző -o betű előtti részt szógyöknek nevezzük. A fenti példákban tehát a szógyökök rendre a következők:
lamp-, telefon-, muzik-, patr-, knab-, urb- stb.
A későbbiekben ezekhez a szógyökökhöz fogjuk tenni a különféle végződéseket és jeleket.
Minden melléknév -a betűre végződik:
nigra
= fekete
hungara
= magyar
itala
= olasz
bela
= szép
granda
= nagy
longa
= hosszú
Természetesen a mellékneveknek is van szógyökük, a fenti példáknál:
nigr-, hungar-, ital-, bel-, grand-, és long- .
A tárgyeset jele: "-n"
Az eszperantóban a tárgyesetet a főnév "-o" végződése után tesszük:
lampon
= lámpát
telefonon
= telefont
muzikon
= zenét
patron
= apát
knabon
= fiút
urbon
= várost
FONTOS! Ha a főnévnek jelzője is van, azt is el kell látni a tárgyeset jelével - hiszen a két dolog összetartozik:
belan muzikon
= szép zenét
grandan urbon
= nagy várost
longan straton
= hosszú utcát
A többes szám jele: "-j"
A többes szám jelét a főnév "-o" illetve a melléknevek "-a" végződése után tesszük:
belaj lampoj
= szép lámpák
grandaj urboj
= nagy városok
longaj stratoj
= hosszú utcák
Ha tárgyeset is használunk, a tárgyeset jele a magyarhoz hasonlóan, értelemszerűen a többes szám -j végződése után következik.
Ha a főnévnek jelzője is van, ugyanazokkal a végződésekkel kell ellátni mind a kettőt:
belajn lampojn
= szép lámpákat
grandajn urbojn
= nagy városokat
longajn stratojn
= hosszú utcákat
Az eszperantóban a határozók végződése: -e
hungare
= magyarul
nigre
= feketén
itale
= olaszul
bele
= szépen
rapide
= gyorsan
longe
= hosszan
A főnévi igenevek végződése: -i
labori
= dolgozni
lerni
= tanulni
diri
= mondani
voli
= akarni
vidi
= látni
saluti
= üdvözölni
telefoni
= telefonálni
esti
= lenni
Az igék végződése jelen időben "-as"
laboras
= dolgozik
lernas
= tanul
diras
= mond
volas
= akar
vidas
= lát
salutas
= üdvözöl
telefonas
= telefonál
estas
= van
A magyartól eltérően az eszperantóban (hála Istennek! ) nincs bonyolult igeragozás, de így az ige önmagában a végződéssel együtt sem utal arra, hogy ki végzi a cselekvést, ezért a mondatban mindig lennie kell alanynak. (Az alany megmutatja, hogy ki végzi a cselekvést, illetve kivel történik az.)
Összefoglalva:
Főnevek végződése:
- o
pl. telefono = telefon
Melléknevek végződése:
- a
pl. nigra = fekete
Tárgyeset végződése:
- n
pl. telefonon = telefont
Többesszám végződése:
- j
pl. telefonoj = telefonok
Határozók végződése:
- e
pl. hungare = magyarul
Főnévi igenév végződése:
- i
pl. telefoni = telefonálni
Igék végződése jelen időben:
- as
pl. telefonas = telefonál
Végződéscsere
Az eszperantó nagy előnye, hogy a szógyök után tett végződés cseréjével könnyen, logikusan tudunk új kifejezéseket képezni:
laboro
= munka
muziko
= zene
laboroj
= munkák
muzikoj
= zenék
labora
= munkás (milyen? - pl. a hétköznapok)
muzika
= zenei, zenés
labore
= dolgozva
muzike
= zenésen
laborojn
= munkákat
muzikojn
= zenéket
labori
= dolgozni
muziki
= zenélni
laboras
= dolgozik
muzikas
= zenél
Gyakorold be egy speciális program segítségével az eddig tanultakat!
A gyakorlás előtt célszerű először kiírni, vagy átnézni és megtanulni a szavakat.
A "kalapos" eszperantó betűket "x-kódolással" tudod beírni:
ĉ = cx
ĵ = jx
ĝ = gx
ŝ = sx
ŭ = ux stb.
Ez a bemutató anyag csak "kóstoló", rövid összefoglaló az első leckéből, a tanfolyamon minden részt alaposabban kitárgyalunk!
A személyes névmások
én
=
mi
mi
=
ni
te, ön
=
vi
ti, önök
=
vi
ő
=
li (férfi)
ők, azok
=
ili
ŝi (nő)
ĝi (tárgy, fogalom)
Az eszperantóban nincs külön tegezés és magázás. Mind a két formát a "vi" névmás fejezi ki, ezért nincs megkülönböztetve az egyes és többes számú alak sem. Tehát a "vi" névmás a következőket jelenti: Te, ön, maga, ti, önök, maguk.
A személyes névmásokat értelemszerűen tehetjük tárgyesetbe:
min
= engem
vin
= téged, önt, titeket, önöket
lin / ŝin
= őt
ĝin
= azt
nin
= minket
ilin
= őket, azokat
Ha a mondatban nincs más alany (pl. személynév, tárgyak vagy fogalmak neve), az ige mellé mindig ki kell tenni a személyes névmást!
mi laboras = én dolgozom, vi lernas = te tanulsz, li vidas = ő lát stb.
A határozott névelő: "la"
Pl.: la patro = az apa, la knabo = a fiú, la grandaj urboj = a nagy városok stb.
A határozatlan névelőt úgy fejezzük ki, hogy nem tesszük ki a "la" határozott névelőt: pl: domo = egy ház, strato = egy utca, granda urbo = egy nagy város, knabo parolas = egy fiú beszél (nincs meghatározva hogy melyik: egy fiú, az egyik fiú.)
Az "estas=van" létige
Az állítást (létezést) kifejező igét a magyarban nem mindig tesszük ki, de mindig beleértjük. Pl: Ő fiú. = Ő (van) fiú.
Az eszperantóban minden mondatban lennie kell állítmánynak (igének). Ha létezést fejezünk ki (pl. "ő tanár") az egyes szám 3. személyben is MINDIG ki kell tenni az "estas" létigét.
Pl.: Li estas inĝeniero. = Ő mérnök. Mi estas Roberto. = Én Roberto vagyok.
A tagadás
A tagadást a "NE" szócskával fejezzük ki, amelyik mindig az előtt a szó előtt áll, amelyet tagadni akarunk:
Ne vi lernas Esperanton. = Nem te tanulsz eszperntót.
Vi ne lernas Esperanton. = Te nem tanulsz eszperantót.
Vi lernas ne Espranton. = Nem eszperantót tanulsz.
A "volas" ige használata
Ha valamit cselekedni akarunk, az "akar" ige mellett a magyarban is egy másik igét használunk - főnévi igenév formában. Ilyen például az "olvasni akarok,
sétálni akarok, tanulni akarok" stb.
Az eszperantóban is hasonlóképpen van ez: a "volas" ige mellett főnévi igenevet használunk, de a magyartól eltérően sorrendben az "akarok" áll elől:
Mi volas paroli.
=
Beszélni akarok.
Ni volas lerni.
=
Tanulni akarunk.
Ŝi ne volas labori.
=
Ő nem akar dolgozni.
Mi volas diri, ke ...
=
(azt) Akarom mondani, hogy ...
Jelentésmódosító szavak
A gyakorláshoz, mondatok kialakításához nélkülözhetetlenek az úgynevezett jelentésmódosító szavak. Célszerű már most az elején megtanulni néhányat, hogy a gyakorló feladatok is érdekesebbek legyenek.
kaj = és, sed = de, nun = most, nur = csak, ke = hogy (kötőszó)
Gyakorold be az eddig tanultakat!
A gyakorló programot a gomb megnyomásával tudod indítani.
A "kalapos" eszperantó betűket "x-kódolással" tudod beírni:
ĉ = cx
ĵ = jx
ĝ = gx
ŝ = sx
ŭ = ux stb.
Ez a bemutató anyag csak "kóstoló", rövid összefoglaló az első leckéből, beiratkozásod után a tanfolyamon minden részt alaposabban kitárgyalunk!
) nincs bonyolult igeragozás, de így az ige önmagában a végződéssel együtt sem utal arra, hogy ki végzi a cselekvést, ezért a mondatban mindig lennie kell alanynak. (Az alany megmutatja, hogy ki végzi a cselekvést, illetve kivel történik az.)
