Főbb eszperantó emlékhelyek 
Magyarországon

Eszperantó Park, előzmények

1966-ban Magyarországon volt megrendezve az eszperantó világkongresszus, Pécsen az ifjúsági, Pesten a felnőtt - amelyek jó lehetőségnek tűntek az akkori kormányzat számára, hogy kitörjenek az ország 1956 utáni elszigeteltségéből. A kongresszus keretében Pécsen és Budapesten is egy-egy Eszperantó Parkot hoztak létre és avattak fel. Ezekről illetve a kongresszusról filmhíradóval a mozikban is beszámoltak.

A kongresszus kapcsán jött létre

  • az Eszperantó Park az Erzsébet-híd budai hídfőjénél,
  • az eszperantó tanári szak az ELTE-n Szerdahelyi István vezetésével,
  • akkor jött létre az eszperantó állami nyelvvizsgabizottság Pechán Alfonz vezetésével,
  • a Magyar Rádió mindennapos 15 perces eszperantó adásai,
  • a piliscsévi Eszperantó Forrás felújítása,
  • satöbbi…

A park létrejötte

Budapesten az Erzsébet Híd lábánál, a Rácz fürdővel szembeni területen egy Eszperantó Parkot készített a Fővárosi Tanács ( = Fővárosi Önkormányzat),

  • virágágyásokkal, sétautakkal,
  • egy szökőkúttal (Kornis Dezső tervezése),
  • és egy faragott fehér emlékkővel (Kőfalvy Gyula alkotása).

Az avatóünnepségen 1966.08.05-én azon a kis területen több ezer ember zsúfolódott össze, és dr. József Dezső, az I. ker Tanács VB elnöke ott jelentette be a tér új nevét, és adta át azt az eszpe­ran­tis­táknak. Ennek megfelelően a név fel is került sok térképre és nyilvántartásba.

A szobor felállítása

A Zamenhof-szobor csak később, 1987-ben került felállításra. A bronzból készült fejszobrot Gyenes Tamás formázta még 1958-ban, és adományozta a Magyar Eszperantó Szövetségnek. A korabeli fényképek alapján a bronz fej nagyobb volt mint életnagyságú. A szobor lábazatának elkészítését Sarkadi Mária, egy lelkes eszperantista finanszírozta - ez kb 30 e Ft-ot, az akkori árak mellett kb 5-6 havi átlagfizetést jelentett. A szobor az eszperantó fennállásának 100-éves évfordulója alkalmából 1987-ben került felállításra.

Lekerül a térképről

A rendszerváltáskor sok utcát és közteret átneveztek, és ekkor derült ki, hogy a Fővárosi Tanácsi határozat adminisztratív hibából nem lett átvezetve az utcanévjegyzékbe, és hiába a korabeli sajtóbeszámolók az avatásról, a térképekről törölték az elnevezést. Az alkalmon rögtön kapott a keresztény egyház, és arra hivatkozva, hogy valamikor az Erzsébet híd építése előtt azon a környéken valahol állt egy kis templom, át akarta neveztetni a teret Szent Anna térre. A fővárosi hivataltól megkeresték a Kulturális Eszperantó Szövetséget mint érdekképviseletet, hogy hozzájárulunk-e a vallási névhez, amit mi természetesen elutasítottunk. Így történt, hogy bár a teret a köznyelv Eszperantó Parknak ismeri, de a megnevezés most nincs rajta a térképen… - Egy pici kompenzációt jelent, hogy a Google-térképnél már sikerült elérni az Eszperantó Park elnevezés feltüntetését…


Ellopják a szobrot

A rendszerváltás utáni években nagy problémát jelentettek a színesfém-tolvajok, akik nem kímélték a köztéri szobrokat sem. Az Eszperantó Parkban is ellopták 1994-ben a bronzból készített Zamenhof szobrot, de szerencsére egy ifjú szerelmespár megzavarta a tolvajokat, akik így a szobrot egy bokor alá rejtették. A szobrot kutyasétáltatók találták meg, értesítették a posztos rendőrt, aki bevitette azt a Budapest Galériába. A galéria igazgatója azt igérte, hogy a Rác fürdő építkezésének és a parkosításnak a befejezésekor majd visszahelyezik a szobrot. Ez két év múlva, 1996-ban történt meg.

Az öröm sajnos nem tartott sokáig, mert 2 év múlva, 1998-ban a szobrot újra ellopták - de sajnos most már sikerrel. A lopásról telefaxon értesítettünk több újságot is, és több helyen meg is jelent a hír. Nagy meglepetésünkre másnap az egyik újságban ujjnyi vastag címmel jelent meg egy cikk, és benne hogy "Ellopták a Zamenhof-szobrot, mert a tolvaj Lenin-fejnek nézte azt..." - A telefax gyenge minőségű fotója alapján valószínűleg a riporter látott benne hasonlóságot. A szobor sajnos nem került elő, de ez az újságcikk akkor elég nagy reklámot csinált az eszperantónak... :-)


Új szobor készült 1999-ben

Az ellopott szobor pótlását végül az Eszperantó Alapítvány vette kézbe. A Slezák-család anyagi felajánlása alapján Berecz Péter szobrász mészkőből készült alkotása az 1999-es Ifjúsági Eszperantó Világkongresszus keretében lett felállítva.

Az adományozó nevét a szobor hátoldalán egy kis réztábla jelezte - de pár év múlva azt is ellopták... :-( - Megható volt, hogy az ünnepélyes avatáson több tucat országból újra 500 fiatal özönlötte el a teret... A Magyar Ifjúsági Eszperantó Szövetség nevében Golden Dániel, az ifjúsági szervezet vezetője avatta fel a szobrot.

A jelenlegi szobor gipszből készült alkotói eredetije ma is az Eszperantó Alapítvány irodájában található.


Korabeli források

"A Fővárosi Tanács Budán, a Rácz-fürdő közelében új parkot létesített, amelyet a tavaly ősszel Budapesten megrendezett Eszperantó Világkongresszus tiszteletére Eszperantó parknak nevezett el. Nemrégiben a park új díszkúttal gazdagodott. A fekete és fehér márványmozaik bélésű, a betű és az ember kapcsolatát szimbolizáló díszkút, (amelyet Korniss Dezső terve alapján Hegyi György és Rácz András festőművészek készítettek el) a hátralevő munkák - márványszegély, bronz szökőkútrózsa - elvégzése után fővárosunk egyik legmodernebb környezetéhez harmonikusan illeszkedő park szép díszét fogja alkotni. " [1]

[1] Budapest folyóirat 1967. december (5. évfolyam 11. szám)

------

"Eszperanto Világkongresszus

... Ilyen nagyszabású nemzetközi találkozó emléke nem tűnhet el nyomtalanul egy kis ország életéből. A főváros az Erzsébet híd budai hídfőjénél, a Rácz Fürdő előtti szép teret avatta Eszperantó parkká, és benne helyezte el a népek kölcsönös megértésének és a nemzetközi együttműködés egynyelvű szószólójának, az Egyetemes Eszperantó Mozgalom budapesti, 51. Világkongresszusának emlékkövét...."

Forrás: Világ Ifjúsága, 1966. szeptember 1. (20. évfolyam, 9. szám) 3. o.

------

"A Fővárosi Tanács Budán, a Rácz-fürdő közelében új parkot létesített, amelyet a tavaly ősszel Budapesten megrendezett Eszperantó Világkongresszus tiszteletére Eszperantó parknak nevezett el. Nemrégiben a park új díszkúttal gazdagodott. A fekete és fehér márványmozaik bélésű, a betű és az ember kapcsolatát szimbolizáló díszkút, (amelyet Korniss Dezső terve alapján Hegyi György és Rácz András festőművészek készítettek el) a hátralevő munkák - márványszegély, bronz szökőkútrózsa - elvégzése után fővárosunk egyik legmodernebb környezetéhez harmonikusan illeszkedő park szép díszét fogja alkotni. " [1]

Források: [1] Budapest folyóirat 1967. december (5. évfolyam 11. szám) Budapest folyóirat 1967. július (5. évfolyam 7. szám)

A kis cikk óta eltelt évtizedekben a kút 210 cm átmérőjű kör alakú modern mozaik kompozíciója elkezdett feltöredezni, és mára egy nagyobb rész hiányzik belőle. Sajnos koszos elhanyagolt most a kút és környéke. Pedig nemrég újították fel a Rácz-fürdőt, talán ennek a rendbehozatala is belefért volna, mer lassan nem lesz már mit megmenteni!!


Vissza az előző oldalra


Szilvási László