A Pincefalutól észak-keletre sétálva, közvetlenül a Csévi-barlang alatt húzódó völgyben található falunk egyik igen értékes nevezetessége: az Eszperantó forrás. Hasonló elnevezéssel két bükki helység, Nagybakó (1977-től) és a Hámori-tó fölött egy kis forrás rendelkezik. Mind később kapta nevét, mint a községünké.
A csévinek a múlt század végi Pesti Frigyes földrajzinév-gyűjtő szerint eredetileg "Elletíšká studenka" volt a neve, de a 20-as évek végén a környék bányászaiból alakult illegális kommunisták kirándulás ürügyén szemináriumi helyüknek ezt a forrást választották. Fedőfogalkozásuknak az akkori divatos eszperantó nyelv tanulását választották. Lassacskán ez a név ragadt meg falunk köztudatában.
Mindig is kellemes kirándulóhelynek számított ez a szép fekvésű völgy elapadhatatlan vizével, állatitatóival, hóvirág-lepte sziklás lankáival.Mi, hajdanvolt gyerekek szinte hetente jártuk e vadregényes tájat. A családok is gyakran megfordultak errefelé, hiszen gyakran akadtak bőven termő gombás erdei tisztásokra is.
Egy közösségi értéke, "kincse" akkor válik élményszerűvé, ha a kollektív emlékezetre, tapasztalatokra épül úgy, hogy a felnövekvő generációk az idősektől megismerik azokat a múltbeli eseményeket, amelyek valamikor emlékezetessé tették ifjúságuk életterét.
A hatvanas években Piliscsév egyik legkedveltebb kirándulóhelye volt az Eszperantó-forrás, amely a nyolcvanas évekre teljesen lepusztult.
Hajdani népszerűségét bizonyítja, hogy Kukola Mihály, falunk hentese minden hétvégén lacikonyhát működtetett a forrással szembeni kis, erre a célra kiépített magaslaton. Esőházak, gondosan lekaszált fű, parkosított területek várták mindazokat, akiknek nem volt pincéje, de szívesen töltötték el családjukkal együtt szabadidejüket a Pincesor környékén víkendezve.
Az Eszperantó forrás népszerűségét bizonyítja az is, hogy a Budapesten konferenciájukat tartó magyarországi eszperantisták 1966-ban – júniusban emblémát és emléktáblát avattak a szövetség nevében Piliscséven.
Sajnos, mára a tíz évvel ezelőtti tarvágásnak, a jóval korábbi Dorog-előtti alagcsövezésnek, a vandáloknak köszönhetően mindez elenyészett. A negyven évvel ezelőtti eseményre csak a nagy nemzedék tagjai és a legidősebbek képesek visszaemlékezni.
A 2006. év utolsó negyede talán az Eszperantó forrás rehabilitációja jegyében fog eltelni A Kulturális Eszperantó Szövetség, KEA a közeljövőben meg fogja látogatni ismét a forrást és a környékét (a 90-es években magam kísértem el a szombathelyi eszperantistákat egy terepszemlére, de akkor igen költségesnek bizonyult a forrás újólagos feltárása). Falunk elöljáróinak célja ennek kapcsán kettős: egy lehetőségre asszociálni a leendő falusi turizmus kapcsán; újabb lendületet adni a helyi eszperantó mozgalom beindulásának, fellendítésének, hiszen még a hatvanas évekből megvannak a községi könyvtárban az eszperantista nyelvkönyvek, él és újra fellendülőben van a magyarországi eszperantista mozgalom. Fényes bizonyíték erre, hogy községünk egyik diplomása eszperantó nyelvből tette le nyelvvizsgáját
Kedves Piliscséviek! Támogassuk az eszperantistáink kezdeményezését, fedezzük fel újra Eszperantó-forrásunkat és környékét, mert országosan új arculatát mutathatná meg községünk hazánk kulturális és turisztikai palettáján.
Bendur István
bendur@vnet.hu