Jelentés a 3. Közgyűlés részére

Az 1922. szeptemberi Harmadik Közgyűlésre a Népszövetség főtitkára elkészítette a jelentést a vizsgálatról: "Az eszperantó, mint nemzetközi segédnyelv". Összegező következtetései így szólnak:

    A Népszövetség második Közgyűlésének határozata szerint a főtitkár által elvégzett vizsgálat eredményezi, hogy:

  1. A diplomáciai nyelv kérdését félretéve a közvetlen nemzetközi kapcsolatokban a segédnyelv szükségessége erősen érezhető.

  2. Kiváló tudósok vagy kereskedelmi testületek többsége, akik tanulmányozták a problémát, kinyilvánították kedvező véleményüket egy semleges egyszerűsített nyelv iránt, ami semmiképpen sem az évszázados irodalmi nyelvek presztízsé ellen irányul, ők általában az eszperantót javasolják.

  3. Az eszperantó az egyik ténylegesen legtökéletesebb nyelvnek látszik, valószínűleg a legegyszerűbb és mindenképpen a legelerjedtebb az ajánlott hagyományos nyelvek közül.

  4. Mindenesetre megfelelő a nemzetközi segédnyelv szerepének betöltésére, bőséges írott és beszélt gyakorlása élő, hajlékony nyelv tulajdonságaival ruházta fel, a növekedés és gazdagodás képességeivel.

  5. Az eszperantót kötelezően vagy szabadon választhatóan tanítják 17 ország állami elemi- vagy középiskoláiban törvények, minisztériumi rendeletek vagy polgármesteri határozatok keretei között.

  6. Az elvégzett kísérletek bizonyítják, hogy az eszperantó könnyen tanítható, mert az európai és amerikai gyermekek egy évig tanulják heti két órában és a távolkeleti gyermekek két évig heti ugyanannyi órában, amíg hat évig heti négy-öt órára van szükségük, hogy más európai nyelvet sajátítsanak el. A felnőttek részére általában a szükséges idő rövidebb: 25-től 40 leckéig.

  7. Az eszperantó nem terhelné tovább a tananyagot és nem vetélkedne a nemzeti kultúrnyelvekkel, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy segíti azokat tanulni és a latin és a modern nyelvek logikai bevezetőjeként időmegtakarítást eredményez.

  8. Az eszperantót oktató iskolák vezetősége, hogy a nyelv a stabilitása nemzetközi megegyezéssel garantálva legyen, tegye lehetővé az Eszperantó Akadémia számára a nyelv természetes növekedésének ellenőrzését, egységessége megőrizését.

  9. Az eszperantó terjesztését minden kormány a civilizáció fontos haladásaként vegye figyelembe, de az iskolákban való kötelező oktatása mindenek előtt nemzetközi megegyezésen alapuljon, garantálva, hogy megfelelő számú állam kész ugyanígy cselekedni.

  10. Ausztria, Bolívia, Brazília, Kína, Dánia, Egyiptom, Magyarország, Japán, Norvégia, és Új-Zéland már közölte a Nemzetközi Távirati Egyesülés nemzetközi irodáját, hogy készek egyetérteni a nemzeti nyelvek mellett az eszperantó felvételével a nemzetközi kommunikációban.

  11. Az eszperantó használata a nemzetközi szolidaritás szellemét terjeszti a Népszövetség célkitűzéseinek megfelelően.

    E megállapításukon alapulva, a mostani nyelvi szerkezetet érintetlenül hagyva, a Népszövetség Közgyűlése figyelembe vehetne bizonyos ajánlásokat, amik a különféle irányokból neki címzett elvárásokat fejezik ki.

    Felhívhatná a tagországok figyelmét az országok iskoláiban végzett kísérletek eredményeire, ahol az eszperantót oktatják, és kérje őket, hogy az eszperantó nemzetközi konferencia ajánlásait vegyék figyelembe az iskolákban.

    Figyelmeztesse őket arról a tényről is, hogy az eszperantót, mint a kereskedelem és tudomány nemzetközi segédnyelvét különféle országok elismerték, és különféle országbeli emberek ezrei használják külföldi kapcsolataikban; következésképpen ajánlja a postai és távirati adminisztráción a nemzeti nyelvek mellé.

    Utoljára pedig bízzon meg egy titkárságot, hogy folyamatosan kövesse az eszperantó fejlődését és tegyenek róla jelentést. (Privat, 139-141. old.)


vissza elore