Főbb eszperantó emlékhelyek
Magyarországon
Esperanto-versio:  |
Az alábbi gyüjtemény azokat az eszperantóval kapcsolatos, személyesen felkereshető főbb emlékhelyeket tartalmazza, ahol egy objektumon megjelenik az "eszperantó" vagy a "Zamenhof" szó. (ZEO = Zamenhofaj kaj Esperantaj Objektoj)
Egy kirándulós játékra invitálunk: Keress fel minél több helyszínt, készíts egy szelfit, és az alábbi diploma-kiírás alapján szerezz erről egy sorszámozott, elegáns oklevelet!
A gyüjteményben nem szerepelnek a szimpla, emléktárgy nélküli Eszperantó- vagy Zamenhof- utcák és terek.
GPS: N-47.4909522, E-19.0436801
Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Rác-fürdő bejáratával szemben található az "Eszperantó Park". Az 1966-ban Budapesten megrendezett 51-ik Eszperantó Világkongresszus alkalmából alakította ki a területet a Fövárosi Tanács ( = Önkormányzat), ekkor nevezték el azt Eszperantó Parknak, és 1966.08.05-én nagy avatóünnepség keretében adták át az eszperantistáknak.
A Parkhoz tartozik a 80x70 cm-es mészkőből készült fehér emlékkő, a Zamenhof-szobor, a már nem működő szökőkút, és a körülöttük lévő virágágyások, melyet a Fővárosi Kertészet tart karban.
Cím: Budapest, I. ker. Hadnagy utca, Rác fürdővel szemben,
A Parkhoz érdekes háttérinformációk és sztorik tartoznak (rosszul adminisztrálták, ellopták a szobrot mert Lenin-fejnek nézték, az egyház el akarta venni a területet, stb), ezekről ITT olvashatsz részletesebben.
A Park 1966-os átadása óta a Fővárosi Kertészet csak a virágokat gondozta, az emléktárgyakat nem. A díszkút tönkrement, várja a felújítást, a Zamenhof-szobrot ellopás miatt 1999-ben az Eszperantó Alapítvány állította újra, és az emlékkövet 40 évi érintetlenség után végre tisztába tettük... (előtte – utána) :-)
GPS: N47°29'46.0" - E19°05'39.3"E = N47.496117 - E19.094260
Baghy Gyula (1891-1967) – vagy a régies eszperantósított formában Julio Baghy – a nemzetközi eszperantó világban az egyik legismertebb író, költő, színész, a nyelv kiváló művelője. Kalocsayval együtt őket nevezik az eszperantó irodalomban "Ora duopo"-nak.
Eredetileg színész és rendező volt, az eszperantóval 20 éves korában kezdett el foglalkozni. Az I. világháborúban hadifogságba esett, több szibériai hadifogolytáborban megfordult egészen Vlagyivosztokig (Nikolsk-Usurisk), mindenütt tanította az eszperantót és színdarabokat rendezett. Az itt átélt élményeit írta meg a "Verda koro" című oktatási regényében.
Hazatérése urán 1933-ig a Literatura Mondo című folyóirat társszerkesztője volt Kalocsay mellett, tanfolyamokat vezetett itthon és külföldön, novellákat, regényeket fordított eszperantóra, színdarabokat írt.
Elismert tekintélye alapján az Országos Eszperantó Tanács ill. az ebből 1960-ban megalakuló Magyar Eszperantó Szövetség elnöke lett, az Eszperantó Akadémia tagja, és az Eszperantó Világszövetség, UEA is tiszteletbeli tagnak választotta.
Az ő kezdeményezése alapján fogadta el az UEA 1927-ben az akkori világkongresszuson, hogy minden évben Zamenhof születésnapján, azaz december 15-én tartsuk az "Eszperantó könyv és kultúra ünnepét".
Magyarországon a hírnevét főleg az általa írt és az állami Tankönyvkiadónál sok kiadásban megjelent tankönyvnek köszönhette, amelyből több tízezer ember tanult meg eszperantóul.
Sírja eredetileg a Farkasréti temetőben volt, onnan került át 1974-ben a Fiumei úti temetőbe az írók parcellájába, a 34/1-1-38 sírhelyre. A könnyebb megtaláláshoz térkép a temető számozásáról ITT látható. A sír a 34/1 parcellában található, a 34/1 és a 42/1 parcellák találkozásánál.
Egy forrás van róla elnevezve Nagybakónakon, és egy utca viseli a nevét Miskolcon. Emléktáblája van Pécsen az Eszperantó Parkban, Budapesten a lakóházán a Rottenbiller u. 66. sz. alatt, és szülővárosában Szegeden a Sóhordó u. 9. sz. alatt. Kalocsay a "Rimportretoj" című művében "homa homo"-nak nevezi, hiszen emberként is nagyon sokan szerették.
Születésnapja 1891. január 13-án van, (ha esetleg egy szál virágot akarsz tenni a sírjára), és 1967 március 18-án halt meg.
Kalocsay Kálmán világszerte ismert költő volt, irodalmár, nyelvész, tagja az Eszperantó Akadémiának. Az eszperantó világban körülbelül olyan ismert személy, mint a magyarok közott Petőfi Sándor. Civilben orvosprofesszor volt, infektológus, orvos-szakmai munkájáért, járványügyi tankönyveiért több állami kitüntetést is kapott.
A Budapest II. Nyúl u. 4. sz. alatti egykori lakóháza falán 2009. december 12. óta emléktábla őrzi az emlékét.
Kalocsay emlékét őrzi - a fenti emléktáblán kívül - egy emléktábla a pécsi eszperantó emlékfalon, egy emlékszoba, dombormű, szobor és köz a szülőfalujában Abaújszántón, egy forrás Nagybakónakon, a kripta Máriabesnyőn, illetve a nevét viselő Kalocsay Kálmán Baráti Társaság.
Kalocsay Kálmán életéről és munkásságáról a Kalocsay kripta-sírhely menüpontban olvashatsz.
GPS: 47.5126193N - 19.0909722E - Google-fotó
A Vakok Kertjének kerítése mellett, 40x40x60 cm lekerekített sarkú mészkő téglatest, rajta vésett, de erősen megkopott felirat:
RONDO DE ESPERANTO AMIKOJ
Alatta ismeretlen emlékmű vagy szobor romjai, körülbelül 150x150 cm beton talapzat. Összefüggése az emlékkővel nem ismert, dimenziói hozzávetőlegesen megegyeznek a közelben található Pósa-szobor talapzatával.
A kő elhelyezőiről, készítőiről illetve az odahelyezésének körülményeiről nem sikerült biztos információt felkutatni. Az idősebbek közül többen állítják, hogy az 1966-os budapesti eszperantó világkongresszus több rendezvénye a Városligetben az akkori BNV területén volt megrendezve, így valószínű, hogy a kő valóban ekkor készült. A jelenlegi helyére a Városliget felújításakor került, amikor az eredeti helyén egy munkagép kifordította a földből, a munkások nem tudták hogy mi az, kidobni nem merték, és hogy ne zavarjon, 100-200 m-rel arrébb tették, hogy ne legyen útban - aztán meg szerencsére ottmaradt... :-)
- Cikk-1 (Budapest újság, 1977) - Egy frissen talált újságcikk a kőről és a világkongresszusról.
Az elmúlt 20-30 évben senki nem foglalkozott a kővel. A pórusokba mélyen beleült a por és kosz, a szöveg már teljesen olvashatatlan lett, így már nagyon ráfért egy tisztítás, súrolás, egyrészt hogy a felirat újra olvasható legyen - másrészt hogy pozitívabb arculatot adjon az eszperantónak! 2024 tavaszán az Eszperantó Alapítvány munkatársaival szerveztünk egy mosdatási akciót, erről bővebbet a Facebook oldalunkon találsz. - 2024 nyarán Nagy Péternek köszönhetően a vésett felirat is renoválásra került, így sokkal jobban olvasható.
Az emlékkő felkereséséhez a 74-es trolival a Vakok Intézete megálló van legközelebb, autóval parkolni az Ajtósi Dürer sor és az Ilka utca sarkán lehet, majd a Vakok Kertjét kell keresni.
GPS: 47°30'24.3"N 19°04'21.0"E = N47.506749, E19.072509
Baghy Gyula – vagy a régies eszperantósított formában Julio Baghy – a nemzetközi eszperantó irodalmi világban az egyik legismertebb író, költő, színész, a nyelv kiváló művelője. Kalocsayval együtt őket nevezik az eszperantó irodalomban "Ora duopo"-nak.
Budapesten a VII. ker, Rottenbiller u. 66. sz. alatti házban (pontosabban az 1. emelet 20-as lakásban) élt és alkotott 1917-től 1966-ig. A halála után 5 évvel, 1972. július 19-én a "Hungara Kulturfestivalo" rendezvény keretében avatták fel az emléktábláját a ház falán.
Az emléktába szövege: "E házban élt és alkotott 1917-től 1966-ig Baghy Gyula, az eszperantó irodalom nemzetközi tekintélyű, kimagasló alakja. / En ĉi tiu domo vivis kaj verkis de 1917 ĝis 1966 Julio Baghy internacie rekonata, elstara figuro de la Esperanta literaturo."
Baghy Gyula életéről bővebben a Baghy Gyula sírja menüpontban olvashatsz.
GPS: N-46.6503098, E-20.2520259
A szentesi Eszperantó Híd a Kurca vizi főcsatornát hidalja át, gyalogos híd, amely a kiséri városrészt és a Széchenyi Ligetet (más szavakkal a városközpontot és a strandfürdőt) kapcsolja össze.
A Kurca-parti város már a múlt század elején kapcsolatba került az akkori eszperantó mozgalommal: 1927 januárjában Szentes környékén is terjesztettek betiltott eszperantó nyelvű kiadványokat, amelyek ügyében helyi rendőri eljárás is indult... :-(
1982. májusában a helyi "Baghy Gyula Eszperantó Csoport" országos eszperantó béketalálkozót és szavalóversenyt rendezett a városban "Zengő Világ" címmel. A találkozón az ország minden részéből több mint 200-an vettek részt és a szavalóversenyen 60-an indultak. A találkozóról Kiss Ferenc helyi eszperantistának köszönhetően készült egy amatőr VHS felvétel.
A béketalálkozó keretében egy névadó ünnepségen a fél évvel korábban épült új, addig név nélküli fából készült gyalogos hídat Eszperantó Hídnak nevezték el.
A 24 tölgyfa cölöpre épült 45 méter hosszú és másfél méter széles fahíd lett az ország és Európa első olyan hídja, amely egy nemzethez nem-kötődő, nemzetközi nyelvről kapta a nevét. 2012 óta már van egy második Eszperantó nevű híd is Bydgoszcz-ban, Lengyelországban.
2018-ra az idő vasfoga miatt a híd faszerkezete és a cölöpjei elkorhadtak, elvékonyodtak. A műszaki állapotuk már nem tette lehetővé a felújítást, ezért 2018-ban lebontották, és 4 méterrel arrébb egy betoncölöpökön álló új hidat építettek.
Az új hidat 2019. május 24-én adták át. A híd építése során 17 tonna acélszerkezet és csaknem 20 köbméter faanyag épült be, illetve 64 méternyi vibrációs cölöpöt fúrtak le a Kurca medrébe. Az új híd nemcsak építőelemeiben lett más, kicsit szélesebb is lett, 2,3 méteres szélességével várja azóta is a gyalogosokat, és éjszakai világítással is rendelkezik.
A híd mellett álló legendás kőtömb a névadó táblával sajnos nem lett megőrizve, de a híd mellett új táblák mutatják a híd nevét. Köszönet a város vezetésének, hogy az új híd építése után is megőrizte a hagyományos nevét - ami miatt nagyon sok külföldi eszperantista túrista keresi fel a várost... :-)
Az eszperantó és Szentes kapcsolatáról a Városi TV egy külön filmben emlékezett meg 2022-ben, amit IDE kattintva tudsz megnézni.
1941-ben májusban Szentesen zajlott az akkori Országos Eszperantó Kongresszus, majd 1973. május 6-án szintén Szentesen rendezték meg a csongrád megyei Eszperantó Napot. Ekkor ültették el a Széchenyi Liget bejáratánál a találkozó emlékét őrző platánfát, az Eszperantó-emlékfát is.
A fa a Liget (strand, múzeum stb.) bejáratánál helyezkedik el, autóval rövid időre a kapubejárat előtti placcon, a sétány kezdeténél lehet megállni, parkolni.
Fennmaradt egy amatőr VHS felvétel a 1973-as Eszperantó Napról, de sajnos hang nem tartozott hozzá. Érdekes játék gondolatban kitalálni, hogy éppen mi történik a képen, és ki mit mondhatott...? - Egy másik VHS felvétel az emlékfa ültetését örökítette meg, mindkét felvétel a városi TV stábjának, illetve Kiss Ferenc szentesi eszperantistának köszönhetően került megmentésre.
A fa mellett álló emléktába az évek folyamán elkorhadt, így 2022-ben a város vezetése új emléktáblát készített.
Az emléktáblán az alábbi szöveg található:
"...A fa 1973-ban az Országos Béketalálkozó alkalmából lett ültetve. Az emléktábla az elmúlt 50 év alatt tönkrement. Az új tábla a Béketalálkozón kívül állítson emléket azoknak a szentesi eszperantistáknak is, akik sokat tettek a szentesi eszperantó mozgalomért az elmúlt 120 évben.+
Az emléktáblán található ezen kívül egy Barabás Ábel által írt idézet az eszperantó előnyeiről.
A városi TV archívumában ezeken kívül található még egy felvétel egy 1975-ös eszperantó emléktábla avatásról, erről most folyik a nyomozás. Ha neked van erről információd (hol volt ez a tábla?, vajon megvan-e még?, stb.) , köszönettel fogadnánk.
GPS: N 46°13'06.6", E20°28'17.8"E = N 46.218500, E 20.471611
Az emlékkő felirata: "Zamenhofnak, a nemzetközi nyelv alkotójának emlékére, halálának 50-ik évfordulója alkalmából ültették a makói eszperantisták. - 1964.04.14."
Makó, Petőfi Park,
Tatán az Öreg-tó északi partján, a Tópart út mellet található az 1980-as ifjúsági eszperantó találkozó, (JER = Junulara Esperanto-Renkonto) alkalmából készített és felavatott emlékkő. A zöld gránit kőtömbnek csak a tó felé néző oldala van megdolgozva, mára a gránit szine lekopott, a felirat egy kicsit megfakult.
1980. május 2-4. között zajlott a JER, több száz résztvevővel, közöttük száznyi külföldivel, ami akkor igen nagy szó volt! Az egész várost "ellepték" a fiatalok, hiszen ingáztak a két rendezvény-helyszín - a Művelődési Ház és a Budapesti KISZ tábora - között. Gazdag volt a program is: táncház, diszkó, lovaglás, kirándulás a vértesszőlősi ősemberhez "Samuhoz" autóbuszokkal, kulturális programok, stb. Ez alkalommal lett felállítva a tatai Nagytó partján az eszperantó emlékkő is zöld gránitból. A kő akkori értéke több mint 100 ezer Ft volt. Jelenleg is a helyén áll, gondozott parki körülmények között. Ezen a JER-en részt vett a teljes (sakkozó) Polgár család, ahol a legkisebb leány megverte Dr. Máthé Árpádot... :-)
GPS: N-47°36'02.3", E-19°24'03.7"E = N 47.600748, E 19.401116
A gödöllői régi temető 8-as parcellájában a Vangel családi kriptában található Kalocsay Kálmánnak, a világszerte ismert eszperantó költőnek, irodalmárnak, nyelvésznek a nyughelye.
Kalocsay Kálmán világszerte ismert költő volt, irodalmár, nyelvész, tagja az Eszperantó Akadémiának. Az eszperantó világban körülbelül olyan ismert személy, mint a magyarok közott Petőfi Sándor. Civilben orvosprofesszor volt, infektológus, orvos-szakmai munkájáért, járványügyi tankönyveiért több állami kitüntetést is kapott.
1891-ben született, a gimnáziumi éveit Miskolcon töltötte. 1911-ben, 20-évesen egy miskolci könyvüzlet kirakatában meglátott eszperantó könyvet megvásárolva barátjával, Győrí-Nagy Lajossal tanulni kezdte a nyelvet, de két év múlva, 1913-ban már ők tanították azt egy tanfolyamon... A Fővárosi László Kórházban dolgozott 1920-tól 1966-ig, nyugdíjazásáig. Több tudományos fokozatot szerzett, 1963-ban címzetes egyetemi tanár lett.
1929-ben nősült meg, de a felesége Vangel Margit lányát nem adoptálta. 1976.02.27-én halt meg, és hamvai egy mellszoborral együtt a máriabesnyői Vangel családi kriptában lettek elhelyezve. A kripta bejáratát többször megpróbálták felfeszíteni. Mivel saját gyermeke nem volt, végrendeletében az eszperantó öröksége gondozásával közeli munkatársát, Csiszár Adát bízta meg, aki a saját haláláig vezette és szervezte a Kalocsay emlékét ápoló nemzetközi Kalocsay Baráti Társaság tevékenységét.
A kripta falára 1978-ban fekete márványtábla került, amely arany betűkkel tartalmazza a feliratot: "Genia poeto de Esperanto"
A kripta viszonylag könnyen megközelíthető helyen van, látható a bejárattól vezető útról is, közel Teleki Pál egykori miniszterelnök sírjához, a Salvator-nővérek (apácák) kertje mögött.
Kalocsay a gödöllöi családi nyárilakban, a Fenyvesi út 76. sz. házban töltötte a nyarakat 1955 és '77 között, itt született meg nagyon sok verse, fordítása. A ház falára 1987.04.04-én egy ezt megörökítő emléktábla került. - FOTÓ ITT! - A ház és az emléktábla jelenlegi sorsa nem ismert.
Kalocsay emlékét őrzi - a kriptán és a fenti gödöllői nyári lakon kívül - egy emléktábla a budapesti lakóháza falán és a pécsi eszperantó emlékfalon, egy emlékszoba, dombormű, szobor és köz a szülőfalujában Abaújszántón, egy forrás Nagybakónakon, a kripta Máriabesnyőn, illetve a nevét viselő Kalocsay Kálmán Baráti Társaság.
Kalocsay Kálmán életéről és munkásságáról részletesebben ITT olvashatsz.
GPS: N47.682384, E17.636266 = N 47°40,943' - E 17°38,176'
Az eszperantó 100 éves születésnapja alkalmából, 1987-ben az eszperantisták egy emléktábla állításával akarták megünnepelni a jubileumot. Az Eszperantó utca már akkor is ezt a nevet viselte, közel volt a városközponthoz, így célszerű volt a táblát itt elhelyezni. Akkoriban egyedül a Vámhivatal épülete volt közintézmény az utcában. A Hazafias Népfront felkarolta a kezdeményezést, és kijárta a szükséges engedélyeket.
A táblaavatásról beszámolt a helyi sajtó is - (fotó). Az avatás után sok éven keresztül december 15-én, az "Eszperantó könyv- és kultúra ünnepén, a Zamenhof-Nap alkalmából a városi eszperantisták rendszeresen megkoszorúzták az emléktáblát (fotó).
Akkoriban az Adó- és Vámhivatal még nem volt körbekerítve, elzárva, és szabadon lehetett a falon elhelyezett táblához menni. Mára ez a lehetőség megszünt, az intézmény vezetője nem engedélyezi a táblánál történő fotózást, így azt csak a kerítésen kívülről lehet megtenni (fotó).
Az emléktába címe: Győr, Eszperantó utca 38. Legegyszerűbben gépkocsival közelíthető meg, vagy pár perces sétával a központi Autóbusz Pályaudvartól - (térkép).
GPS: N46.559223, E17.030888 =? N 46°33,540' - E 17°1,795'
Nagybakónak nevű falutól mintegy 600 méterre 3 forrás van egymás mellett. Középen víznélküli Árpád cserkész emlékforrás, jobbra-balra pedig 2 eszperantó forrás, az egyik Baghy Gyuláról (fotó), a másik Kalocsay Kálmánról (fotó) elnevezve. A helyi tájékoztató tábla ITT olvasható.
A források első nevüket a cserkészektől kapták. A források völgyébe érkezve eredetileg a bal oldali volt az Árpád forrás. Később ezek a források a feledés homályában, használhatatlan állapotban voltak. 1980-ban kettő forrás megújult és az eredeti Árpád forrás a jobb oldali forrással együtt az "Eszperantó források" nevet kapta. A két világhírű eszperantistáról (Baghy Gyula és Kalocsai Kálmán) nevezték el őket. Ezzel a névadással a forrásokat az eszperantó mozgalom egyedülálló zalai emlékhelyévé tették. Később az öregcserkészek még építettek egy „víznélküli emlékforrást" hogy az Árpád forrás név újra használatba kerüljön.
A forrásoknál tucatnyi látogatóval találkoztunk, hiszen azok felkeresése kedvelt kirándulóprogram, a parkolótól talán 200 métert kell sétálni akár kisgyerekkel vagy nagymamával is.
A Google térkép csak "Árpád csekészforrásként" hivatkozik a helyre (fotó), de a turistatérképek feltüntetik mind a 3 forrást. Komplikálja a képet, hogy kb. 1,5 km-re a Kőszikla-szurdokban (Kicikla) van még egy forrás, és a Google hibásan tünteti fel annak a nevét Kicikla helyett Eszperantónak... :-) A szurdokban lévő forrás felkeresése komoly kihívást jelent... (!)
A Baghy és Kalocsay eszperantó források sajnos leromlott állapotban vannak, 1980 óta senki nem gondozta őket, nagyon rájuk férne egy mohátlanítás, egy kicsi tereptakarítás, rendezés, meg valami tisztességes táblák is kellenének a mostani helyett.
Sajnos nincs az eszperantóval kapcsolatos tájékoztató tábla sem, a látogatók semmit nem tudnak meg sem az eszperantóról, sem a két személyről - akikről egyébként sokan úgy gondolják, hogy azért vannak róluk elnevezve a források, mert ott születtek a szomszéd faluban... :-(
A források 1980-ban kapták a nevüket a nagykanizsai Verda Stelo (Zöld Csillag) eszperantó klub kezdeményezésére, társadalmi összefogással, sok-sok szabadidő feláldozásával készült el. Dr Cseke Ferenc, Tóth György és Szabadi Tibor vezetésével, eszperantisták és nem eszperantisták közreműködésével, áldozatos munkával sikerült megvalósítani az emlékhelyet gyönyörű környezetben.
Kalocsay emlékét őrzi - a fenti forráson kívül - egy emléktábla a budapesti lakóháza falán és a pécsi eszperantó emlékfalon, egy emlékszoba, dombormű, szobor és köz a szülőfalujában Abaújszántón, a kripta Máriabesnyőn, illetve a nevét viselő Kalocsay Kálmán Baráti Társaság.
Kalocsay Kálmán életéről és munkásságáról részletesebben ITT olvashatsz.
Nagybakónakra legegyszerűbben a Nagykanizsáról induló Volán-buszokkal vagy autóval lehet eljutni. Autóval az Arany János úton haladva a forrásokhoz egészen közel lévő kijelölt parkolóig lehet elmenni, onnan csupán 200 m séta van hátra.
Az eszperantó források nem csak Nagybakónak felől közelíthetők meg, hanem valamivel hosszabb úton az újudvari TV-toronytól is, a kék sáv turistaútvonalon.
GPS: N: 47°41'20" -- E: 18°50'22"
Budapesttől kb. 35 km-re, Piliscsév mellett a Basina völgyben található a térképeken is jelzett "Eszperantó forrás".
A környéken nagy számban élő szlovák lakosság miatt a helyiek "Elletíšká studenka" néven emlegették a forrást, amelynek a környékét az első világháború után, 1926-ban munkás eszperantisták vásárolták meg, építették ki több mint 2000 órányi munkaráfordítással, és jelölték meg emléktáblával mint "Eszperantó forrást".
Az 1928-as megnyitó avatáson kb 300 újpesti természetbarát és 200 piliscsévi lakos vett részt, közöttük a helyi műveletlen, "nemzeti" jegyző is, aki nem sokkal később betiltotta az "Eszperantó-forrás" név használatát annak "nem-hazafi" jellege miatt, és elrendelte a forrás fölé emelt tető lebontását, azt használva ürügyként, hogy a névadó avatáson az egyik szónok az "elvtársak" szót használta a beszédében...
1957-ben újpesti természetbarátok és néhány eszperantista újjáépítette a forrást, és új emléktáblát helyezett el. A forrás illetve a mellette kialakított tűzrakóhely az 1960-as években kedvelt kirándulóhellyé vált. 1966-ban a budapesti eszperantó világkongresszus alkalmából egy eszperantó emblémát és emléktáblát avattak a forrással szemközti falon. Minderről készült egy Mokép kisfilm is, amit a mozikban vetítettek a fő filmek előtt az akkor szokásos Filmhíradó keretében.
A filmet itt tudod megnézni:
Az eszperantó kongresszus alkalmából 1966-ban az Újpesti Természetbarát Szövetség készíttetett egy alkalmi medált is a forrásról, aminek ma komoly numizmatikai értéke van...
A közelben lévő szénbányákból történt vízkiszivattyúzás miatt a 70/80-as években az egész környéken nagyon lesüllyedt a talajvíz, a forrás kiszáradt, az eszperantisták sem sűrűn látogatták, és a környék elhagyottá vált, leromlásnak indult. A 2000-es években az Eszperantó Alapítvány keretében szerveztünk oda csoportos kirándulásokat (fotó). - 2009-2013 között egy lelkes eszperantista cégvezető-vállalkozó Trnka József vette kézbe a felújítás kérdését, és a piliscsévi önkormányzat, a helyi pincegazdák illetve a környékbeli, tatai eszperantisták segítségével újra rendbehozták és életre keltették a forrást és a környezetét. Az önkormányzat fizette a kútfúrást, a márvány emléktáblát Ködmönné Erzsike ajándékozta, az asztalokat és padokat a helyi pincegazdák csinálták, a lépcsősort a barlanghoz Trnka József készítette, a kézi segítséget pedig a helyi/tatai eszperantisták adták.
Azóta is hagyomány, hogy a szezon kezdetén, május elején minden évben az eszperantisták rendbe teszik a forrás környékét, összegyűjtik a szemetet, elviszik az avart, lemossák a bútorokat, stb - miközben a pincefalu végénél a helyi pincegazdák bográcsgulyással és finom borral várják a fáradt rendrakókat...
Piliscsévre kocsival vagy busszal érdemes utazni, a vasúti megállóhely 2,5 km-re van a falutól. Az Eszperantó forráshoz földúton illetve kitáblázott, jelzett túristaúton lehet eljutni, a távolság a falu központjában lévő postától kb. 3+ km. (térkép) - Autóval a térképen látható "Pincesor" jelzésig lehet elmenni.
A forrás fölött a domb tetején van egy barlang is (fotó), az érdekesség kedvért érdemes azt is felkeresni.
GPS: É 47.81756° - K 18.97005°
Budapesttől kb. 40 km-re, Kismaros és Nagymaros között található az Eszperantó hegy, a tetején egy Zamenhof kilátó romja - és mindez hivatalosan rajta van a térképeken!
A kilátó építését 1972-ben Varga József erdész kezdeményezte, a váci városi eszperantó csoport tagjai építették fel társadalmi azaz önkéntes munkában (Nádudvari Katalin, Zala Katalin, Ali Baharev, és sokan mások), végül 1973. május 13-án avatták azt fel. A '70/80-as években minden május elseje alkalmából - többnyire 3 napos - kirándulást szerveztek oda, "Zamenhof Nemzetközi Béketúra" (Zamenhofa Internacia Pacmarŝo, ZIP) néven, gyakran nemzetközi jelleggel - ami akkor elég nagy szó volt!
A Zamenhof kilátó helyének eredetileg nem az akkor még névtelen hegy tetejét választották, hanem csak egy jó panorámás, kiemelkedő pontot 203 m-es magasságon. A néhány száz méterre lévő 336 m magas Eszperantó-hegynek hivatalosan 1979. május 5-én adtak nevet, a 7. ZIP rendezvény alkalmából (térképrészlet). A névadással kapcsolatos adminisztratív akadályok néha magasabbak voltak mint maga a hegy, de Heidum György 9 hónap alatt megmászta azt a "hegyet" is - nagy köszönet neki!- és a hegy hivatalosan is megkapta a világon egyedülálló "Eszperantó hegy" nevet. Nem tudunk róla, hogy a világon bárhol máshol lenne hasonló példa! :-))
A rendszerváltás után a kilátó sajnos feledésbe merült, korhadásnak indult, és közben a hegyoldalban lévő fák is a kilátó fölé nőttek. A kilátónak mára sajnos csak a romjai maradtak meg, de mint emlékhely méltó a figyelemre - és a kirándulásokra! Ha felkeresed a kilátó romjait, megköszönjük ha a környékéről a gallyakat, gazt, cserjéket segítesz eltakarítani (metszőolló, stb.).
A kilátóhoz illetve a hegyre történő feljutáshoz Kismarosig lehet vonattal utazni, majd az országúton a Hatló pataknál induló zöld háromszög túristajelzést kell követni. Részletesebb és kinagyítható túristatérkép EZEN a linken található.
Az Eszperantó hegyre külön túristaút vezet, zöld háromszög jelzéssel, ami elhalad a kilátó mellett. Egy külön tábla jelzi a kilátó-romhoz történő kb. 50 méteres elágazást.
Az Eszperantó hegyen, a kilátótól pár száz méterre geocaching ládika is található, GC-eszp jelzéssel (eszperantós megtalálási fotó). Érdekesség, hogy a 80-as években készült külön speciális jelvény is (fotó), amit azok vehettek meg, akik voltak fenn a Zamenhof-kilátónál.
GPS: 46°15'25.8"N - 20°09'14.3"E = 46.257168N, 20.153960E
Baghy Gyula – vagy a régies eszperantósított formában Julio Baghy – a nemzetközi eszperantó irodalmi világban az egyik legismertebb író, költő, színész, a nyelv kiváló művelője. Kalocsayval együtt őket nevezik az eszperantó irodalomban "Ora duopo"-nak.
1891. január 13-án született Szegeden, ahol most a Sóhordó u. 9. szám alatt a szülőháza falán egy tábla őrzi az emlékét.
Baghy Gyula életéről bővebben a Baghy Gyula sírja menüpontban olvashatsz.
GPS: 46°15'08.45"N - 20°9'09.1"E = 46.2523458N, 20.152555E
A Magyar Eszperantó Szövetség szegedi területi bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága 1974. május 12-én rendezte meg a békehónap keretében a 6. megyei Eszperantó Napot.
Az "eszperantó nap" keretében az első békemozgalmi világkonferencia megrendezésének 25. évfordulója tiszteletére a résztvevők egy emlékfát ültettek a parkban, amely mellé egy emlékkövet is állítottak az "Arbo de l' paco' felirattal.
A résztvevők délután megkoszorúzták Baghy Gyula eszperantó költő és író szülőházán elhelyezett emléktábláját.
A gondolat nagyszerű: egy terebélyesedő, növekvő, levelet-virágot bontó, mindig újjászülető, lombosodó fával jelképezni a különböző nyelvű népek közötti erősödő kapcsolatot...
A fa melletti emlékkövet Asztalos György, a Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola szobrásznövendéke készítette.
Az idő elszaladt, a világ megváltozott, és közben a kőről-fáról mindenki elfelejtkezett. A fa elszáradt, a kő pedig belesüllyedt a talajba. De 2020-ban, amikor a park egy átfogó felújításon esett át, az előkerült követ a régi helyén újra elhelyezték. A kövön a felirat sajnos elmosódott, láthatóan hiányolja a felújítási gondoskodást - de így is érdekes színfoltként társul a közelben lévő Hunyadi szoborhoz: Mátyás király vigyáz az eszperantóra! - :-)
GPS: N46°04'42,9101" - E18°13'39,2448" = N46,0785862, E18,2275681
Pécsen a belvárosban, a Hunyadi János u. 8. sz alatt található az Eszperantó Park, benne egy modern játszótérrel és az eszperantó emlékfallal. Ez utóbbi a világon egyedülálló, külföldön sem tudunk másik hasonló emlékhelyről.
Az addig Olvasó Park névű sarokparcellát 1962-ben alakították ki, majd Pécs Városi Tanácsa ( = Önkormányzata) 1966-ban nevezte el Eszperantó Parknak az akkori Ifjúsági Eszperantó Világkongresszus, IJK alkalmával. Abban az időben Pécsen 9 eszperantó csoport működött. A Parkot 1966. július 25-én avatták fel mintegy ezer fő résztvételével.
Az IJK (nemzetközi ifjúsági kongresszus) akkoriban óriási esemény volt, mert az ország 1956 óta külpolitikailag el volt szigetelve, a pécsi és budapesti eszperantó kongresszusok az első nagy nemzetközi rendezvények között voltak, így az eszperantó nagyban hozzájárult az ország nemzetközi és főleg nyugati presztizséhez. Az azévi eszperantó kongresszusokról és a parkról egy érdekes, 2 perces korabeli filmhíradó is készült, amit a mozikban vetítettek a nagyfilmek előtt (a mostani reklámok helyett).
A filmet itt tudod megnézni:
A fő objektum egy Zamenhof emlékkő, siklósi márványból, rajta bronz dombormű. A kő faragását a városi eszperantó csoportok tagjai egy-egy szimbolikus kalapácsütéssel segítették, a dombormű Nowotarski István munkája. A jelenlevő 24 nemzet képviselői egy-egy tő rózsát ültettek, ezek sajnos mára nincsenek meg.
2010-ben Pécs viselte az Európa kultúrális fővárosa címet, és ennek kapcsán a korábbi eszperantó emlékkövet a városi önkormányzat egy eszperantó emlékfallal egészítette ki, amely 11 márványtáblán 13 eszperantistának állít emléket: Zamenhof, Kalocsay Kálmán, Baghy Gyula, Lengyel Pál, Szerdahelyi István, Bleier Vilmos, Bácskai István, Bálint Gábor, Giesswein Sándor, Kökény Lajos + három helyi, pécsi eszperantista: Lajos Gyula, Pechan Alfonz, Pallós Istvánné
Az eszperantó emlékfal avatása 2010. májusában történt, melyen több szervezet is képviseltette magát.
Az eszperantó emlékfalon kívül az Európa Unió anyagi támogatásának köszönhetően a Parkban található játszótér is teljesen megújult, és a pécsi óvodások egyik legkedveltebb játszótere lett - ami remélhetőleg azt is jelenti, hogy a pécsiek felnövekvő nemzedéke talán eleve pozitív emlékkel kapcsolódik majd az eszperantó nyelvhez is... :-)
Takács József 18 évesen, fogorvos-egyetemistaként lett eszperantista és az is maradt élete végéig. Kiváló tanfolyamvezető, sokoldalú mozgalomszervező volt, a hazai eszperantó mozgalom valódi motorja. Szótárat készített, újságokat szerkesztett, rendezvényeket szervezett, és haláláig különféle vezetői tisztségeket töltött be a Magyar Országos Eszperantó Egyesületben, MOEE.
Nagymaroson 1932-ben létrehozta a Magyarországi Eszperantó Múzeumot, melynek része volt Magyarország legnagyobb eszperantó könyvtára, és a múzeum több értékes különlegességet is tartalmazott. Óriási munkaráfordítással ő készítette az eszperantó folyóiratok első nemzetközi összefoglaló adatbázisát, amelyet 1995 körül a róla elnevezett "Rondo Takács" folytatott dr. Máthé Árpád vezetésével. Ennek az eredménye lett a legnagyobb méretű eszperantó könyv, a Bibliografio de Periodaĵoj. Az egyedülálló múzeum anyagát később a Horthy-uralom alatt a hatóságok zsidó-vagyonként elkobozták majd az "elkallódott"...
1941 után az eszperantó és más tisztségeiről a zsidó származása miatt le kellett mondania. A háborúban egy munkaszolgálatos századba vitték fizikai munkára. A nyilas hatalomátvétel első napján Pusztavámnál 216 orvos és mérnök munkaszolgálatos társával együtt a velük kiásatott gödörbe géppuskázták őt is. (Film) Maradványaikat 1946-ban áttemették a budapesti Kozma utcai temetőbe. 1946. május 26-án post mortem az egyesület örökös tiszteletbeli elnökévé választották.
Nagymaroson a vasútállomáshoz közel, a Magyar u. 29. szám alatti egykori lakóházán emléktábla őrzi az emlékét. Ha arra jársz, vigyél egy szál virágot, egy koszorút, vagy csak egy zöld szalagot...
Takács József 1890. július 24-én született Nagyigmándon, és 1944. október 16-án ölték meg Pusztavámon. Egy rövid cikk róla az eszperanto-hu-n ITT!
GPS: N46.1369207 - E18.1159046
Az eszperantó világban Abaliget neve széles körben ismert volt Európa szerte, hiszen 1968-1992 között 25 éven át minden júlisban az UK előtt száznyi külföldi és magyar eszperantista töltött el ott egy emlékezetes hetet a "Internacia REnkontiĝo Naturamika, IREN" nevű természetbarát rendezvény keretében.
A rendezvény motorja Pallós Istvánné Erzsike nem csak katedráról tanította a főiskolán a szervezést, de a profi gyakorlati megvalósítás híre is vonzotta az IREN-re a külföldi résztvevőket. A 10. IREN alkalmával, 1977-ben állították fel az abaligeti cseppkőbarlang bejárata mellett a rombusz alakú emlékkövet. Rajta felül a zöld ötágú csillag alapszíne vörös lehetett, mert az látható azokon a helyeken, ahol a zöld festék kezd lekopni róla... :-)) Az avatásról a Dunántúli Napló is beszámolt.
A szervező motor, Pallosné halálával illetve a rendszerváltással az IREN szervezése is megállt. Öt évvel később ugyan meghirdették a 26-ik találkozót, de végül törölték azt.
A 25 éven át ismétlődő abaligeti rendezvény a legismertebb magyar rendezvények sorába tartozik: IREN, VEF, JER, IJS...
Az abaligeti barlangról - amelynek bejárata mellett a kő áll - részletesebben a "Baranya la mistera" című kiadványban olvashatsz. - A barlang látogatható, csoportok vezetéssel óránként indulnak, további részletek a barlang honlapján találhatóak.
Az emlékkő és a barlang környéke szépen kialakított, kulturált üdülőhely két kisebb, aranyos tóval, strandolási és csónakázási lehetőséggel, étteremmel, autós kempinggel, stb. - érdemes a helyszín egy egésznapos kirándulásra! A közelben még 2 geokesing láda is található... :-)
Ime néhány fotó az egyik nyelvgakorló kirándulásról.
Kalocsay Kálmán világszerte ismert költő volt, irodalmár, nyelvész, tagja az Eszperantó Akadémiának. Az eszperantó világban körülbelül olyan ismert személy, mint a magyarok közott Petőfi Sándor. Civilben orvosprofesszor volt, infektológus, orvos-szakmai munkájáért, járványügyi tankönyveiért több kitüntetést is kapott.
1891-ben született Borsod-megyében, Abaújszántón, ahol a Helytörténeti Múzeumban egy külön emlékszoba őrzi az emlékét. Címe: Abaújszántó, Béke út 42.
A Helytörténeti Múzeum - vagy másképpen Rákóczi Ház - a település egyik legrégebbi épülete, az 1700-as évek elején épült. 1975-től ad helyet a Helytörténeti Gyüjteménynek. Az épület alatt, dongaboltozatos (nagyon ritka) pince található, saját kúttal. Érdekessége, hogy az úttest alatt a szemközti templom altemplomába lehet átjutni... - A helytörténeti gyüjtemény az eszperantón kívül 3 másik kiállításnak is helyet ad.
A Kalocsay emlékszoba az eszperantó centenáriuma alkalmából készült, a kiállított tárgyak és fényképek Kalocsay életét és munkásságát mutatják be. Az emlékhely avatása 1986.11.09-én történt. A szobában található bronz dombormű Benyei Gábor, a községi tanács akkori elnökének ( = polgármesternek) a műve.
A gyűjtemény előzetes bejelentkezéssel látogatható, egyéneknek és csoportoknak egyaránt. Bejelentkezni a +36-47-330053 (Műv.Ház) telefonszámán lehet munkanapokon 16:00 óráig, pénteken 13:30-ig. A Kalocsay emlékszobát a hétvégén is szívesen kinyitják az egyéni látogatóknak is - ha az érkezés előzetes (munkanapi) bejelentése megtörtént a fenti telefonszámon. - Ha meglátogattad az emlékszobát, arra kérünk írd alá a vendégkönyvet is, maradjon nyoma a látogatásodnak!
Az emlékszobán kívül két másik, Kalocsay-val kapcsolatos emlék található.
Az utca elnevezése és az emléktábla avatása Molnár Lászlónak köszönhető - kép-1 / kép-2
A döntéshez az abaújszántói kiránduláshoz rásegíthet, hogy a szomszéd faluban, Tállyán található Európa mértani középpontja...
Kalocsay emlékét őrzi Abaújszántón kívül egy emléktábla a budapesti lakóháza falán és a pécsi eszperantó emlékfalon, egy forrás Nagybakónakon, a kripta Máriabesnyőn, illetve a nevét viselő Kalocsay Kálmán Baráti Társaság.
Kalocsay Kálmán életéről és munkásságáról részletesebben ITT olvashatsz.
Debrecen belvárosában, a Kossuth tér egyik sarkán nyílik az aprócska Zamenhof utca, aminek az elején, a sarkon, a MÁV igazgatóság épületének falán egy emléktábla található.
Az emléktábla szövege:
A béke és a népek barátsága kiemelkedő harcosának,
A táblán sajnos hibásan szerepel Zamenhof neve is és a nemzetisége is. A hivatalos neve Lazar Markovics Zamenhof volt, az eszperantó világban ő a Ludoviko Lazaro Zamenhof névformát használta. - Zamenhof orosz nemzetiségű zsidónak vallotta magát, aki a mai Lengyelországhoz tartozó Białystok városban született, ami akkor a cári orosz birodalom része volt. – Az hogy ő az alkotója vagy kezdeményezője volt-e a nyelvnek? – az szemlélet és nézőpont kérdése...
GPS: N48.4716688 - E20.4951774
Aggteleken a Baradla-barlangban, a hangverseny terem falán, a Styx bejáratánál eszperantó és magyar nyelvű emléktábla található.
A Nemzetközi Vasutas Eszperantó Szövetség, IFEF 1963-ban Budapesten tartotta a kongresszusát. A kb. 20 országból érkező kb. 1000 résztvevő a kirándulási napon felkereste az aggteleki cseppkőbarlangot is, ahol 1963. május 8-án a barlangi koncertteremben a MÁV Filharmonikus Zenekar nagysikerű barlangi hangversenyt tartott a számukra.
A tábla avatására 1963. június 2-án került sor, ahol szintén barlangi hangverseny volt mintegy 400 fős közönséggel.
A tábla szövege:
A Nemzetközi Vasutas Eszperantó Szövetség -IFEF- / budapesti 14. kongresszusán 20 országot képviselő / 1000 delegátus 1962. május 8-i aggtelek-jósvafői / látogatásának és a Debreceni MÁV. Filharmónikus / Zenekar nagysikerű barlangi hangversenyének / emlékére állították / a Magyar Vasutas Eszperantisták
Memore pri la vizitado en Aggtelek-Jósvafő kaj / pri la bonsukcesa grota koncerto de la Fervoja / Filharmonia Orkestro de Debrecen, aranĝita la / 8-an de majo 1962, por 1000 partoprenantoj el / 20 landoj okaze de la 14-a Kongreso de la Inter- / nacia Federacio Esperantista Fervojista en / Budapeŝto, starigis / la Hungaraj Fervojistaj Esperantistoj.
GPS: N48.1016311 - E20.7814259
A miskolci Lévay József Gimnáziumban érettségizett 1909-ben Kalocsay Kálmán, és barátja, padtársa Győry-Nagy Lajos. A két diák 1911-ben egy könyvesbolti kirakatban meglátott eszperantó könyvből kezdett el eszperantóul tanulni, és két év múlva, 1913-ban már ők tartották Miskolcon az első eszperantó tanfolyamot... - majd lettek mindketten az eszperantó mozgalom motorjai.
Az egykori diákok első tanfolyamának 100-ik évfordulója alkalmából a Gimnázium az egyik tantermét hivatalosan is "Eszperantó terem"-nek nevezte el, és annak bejárata mellett 2013. október 8-án emléktáblát avatott, melyet az eszperantó 100 éves történetét bemutató kiállítás kisért.
Dr. Győry Nagy Lajos - ügyvéd - élete végéig szervezte Miskolcon a nyelvtanfolyamokat, és irányította Borsod-, Heves- és Nógrád megyékben az eszperantóul beszélők kulturális életét.
Dr. Kalocsay Kálmán Budapesten az orvosegyetemen tanult tovább, ő is egész életében aktív eszperantista maradt.
A Gimnázium épületében található emléktáblát csak az iskolai titkársággal történt előzetes egyeztetéssel, vagy annak koszorúzása, illetve kapcsolatos események alkalmából lehet felkeresni. A gimnázium címe: 3530 Miskolc, Kálvin u. 4.
Az 1970-80-as években volt a magyarországi eszperantó mozgalom "hőskora". Eszperantó klubok működtek szinten minden nagyobb városban, és többezer tagja volt az eszperantó szövetségnek. A budapesti központban 40+ alkalmazott dolgozott, volt saját nyomda, kiadó, reklám- és számítástechnikai részleg, stb... - valamint két kiváló menedzsernek, Vaskó Tibornak és Benczik Vilmosnak köszönhetően a világon egyedülállóan több száz eszperantó nyelvű könyv jelent meg!
Ebben a korszakban nagyon sok eszperantó program, rendezvény, klubest, hétvégi találkozó volt. Az 1976-os országos eszperantó kongresszus alkalmával történt Komlón az "Eszperantó tér" névadása is, amire egy márványtábla emlékeztet a Városháza falán (jobbra, a szélén, az esőcsatorna mellett).
GPS: N46°54'10.2" E19°41'10.4" = N46.902821° E19.686211°
1984-es ifjúsági eszperantó találkozó (Junulara Esperanto-Renkonto, JER) több szempontból is emlékezetes volt. Többek között a városi Planetárium igazgatója, E. Kovács Zoltán eszperantó nyelvtudásának és lelkesedésének köszönhetően négy különböző eszperantó nyelvű planetáriumi előadást élvezhettek a résztvevők, itt koncertezett először a Barbuloj nevű cseh country-zenekar eszperantó nyelven (a Stacidomo című daluk ITT hallható) - később saját lemezt is kiadtak. A rendezvény legvégén egy emlékfa ültetése volt tervezve "Arbo de paco" névvel a rendezvény helyszínétől pár száz méterre, ami azért is emlékezetes volt, mert a záróeseményen a Műv-Házban a Hazafias Népfront vezetője által mondott beszéd nem igazán érdekelte a résztvevőket, így a faültetésre hivatkozva a beszéd közben sorban sorjáztunk ki a teremből... :-)) .
Később az eszperantó békefa és a mellé helyezett emlékkő elfelejtődtek, a városban élő új eszperantisták sem tudtak róla, mígnem 2020-ban egy netes keresés eredményeképpen a Google utcaképen is megtaláltuk a követ! A "Béke fája" és az eszperantó nyelvű emlékkő sok éven át történő gondozásáért, és a betontenger közepén a fa körül meghagyott zöld szigetért köszönet Kecskemét önkormányzatának!
Az emlékkő az Árpádváros városrészben, mintegy 100 méterre az Árpád körúttól, a Reile Géza és a Tóth László utcák találkozásánál, a Relie Géza u. 22. számú ház mellett található.
1962-1988 között 25 SEU!
Gyulán már a II. világháború előtt megalakult a városi eszperantista csoport, de nem működhetett folyamatosan, politikai okokból többször betiltották. 1962-ben új időszámítás kezdődött, Kádár Imre, a helyi eszperantisták vezetője a városi tanács támogatásával megszervezte az első Somera Esperanto-Universitato-t, SEU, nyári eszperantó egyetemet, ami a következő években nemzetközileg ismert és elismert rendezvénnyé nőtte ki magát.
A SEU-n évente 150-200 fő vett részt, akik Izlandtól Madagaszkárig nagyon sok országból érkeztek. Naponta két előadást hallgathattak meg a résztvevők, részben külföldi előadóktól. Az előadások egyrészt az adott tudomány legújabb eredményeit mutatták be, másrészt a részt vevő országok kulturális értékeit tárták a hallgatók elé. A hallgatók nyelvvizsgát is tehettek.
Több évben az előadásokat magnóra rögzítették, később azok szövegeit írásban is megjelentették.
A SEU-ról egy összefoglaló érdekes újságcikk a Gyulai Hírlapból ITT olvasható.
A SEU-t 1962-1988 között 25 alkalommal rendezték meg. Állítólag 1976-ban az UNESCO a nyári egyetemet felvette a világ legjelentősebb rendezvényei sorába. Több év magnóra rögzített előadásait az Eszperantó Alapítványnál digitalizáltuk. A rendezvény archívumát, szervezési anyagokat, előadások szövegét, több hangfelvételt stb. Gyarmathy Zsolt, a SEU utolsó motorja a Városi Könyvtárnak adta át megörzésre, kutatásra.
A 11. Nemzetközi Nyári Egyetem megnyitóján, 1973. július 8-án a résztvevők egy fehér márvány eszperantó emléktáblát avattak az akkori Hétvezér utcában. Az évek során a tábla a jobb felső saroknál elrepedt, de a rögzítésnek köszönhetően egyben maradt.
A 2000-es évek elején a városrendezéskor a város központjában egy "Eszperantó tér" lett kialakítva, és a régi márványtáblát áthelyezték oda, jelenleg a Damjanich utca elején, az Aranykereszt hotel és étterem után következő ház falán látható.
GPS: 46.4100783N 20.31249669E = 46°24'36.3"N 20°18'45.0"E
A 70-es években a Csongrád megyei Eszperantó Bizottság évente rendezett megyei "Békenapot", valami emlékhez, évfordulóhoz kötve és mindig más városban. Az ilyen találkozókra az egész országból érkeztek résztvevők.
Az 1975-ös békenap alkalmából a városi eszperantó csoport vezetői (Kőszegfalvy Gizella, Márki-Zay János, stb.) egy emlékkő felállítását is megszervezték a kertvárosi negyedben, a Kertvárosi Általános Iskola előtti parkban. Az iskola azóta többször nevet és gazdát cserélt, volt vendéglátóipari szakközépiskola is, jelenleg a katolikus egyház sajátította ki.
Az iskola címe: Bartók Béla u. 23.
Autóval parkolni az utca végén (-ITT-) vagy Hóvirág utcában a parkolóban (-ITT-) célszerű. – Megközelítése tömegközlekedéssel a Strandfürdő / Uszoda / Ady E. úttól 250 m séta gyalog a Bartók Béla úton.
A kő felirata felül: "Arbo de solidareco". Alul: "Állították a megyei eszperantó napon a város eszperantistái. 1975.V.11."
GPS: 46.41621053N - 20.31974783E
1925-ben ebben az épületben kezdte meg tevékenységét a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete helyi csoportja. Az ötvenedik évforduló tiszteletére állította a Városi Tanács.
A táblán lévő szöveg eredeti állapotban ITT látható GPS: 48°00'16.2"N 21°43'31.1"E = 48.0045036, 21.7227307
2016-ban az eszperantó tanárok nemzetközi szervezete, az ILEI Nyíregyházán rendezte meg az egy hetes nemzetközi konferenciáját, ami az akkori viszonyok között kiemelkedő sikernek számított: 29 országból 130-an vettek részt rajta.
A konferenciát nemzetközi figyelem kisérte az Eszperantó Világszövetség részéről is. Az ILEI az itteni konferencia sikere óta nevezi az éves rendezvényeit konferencia helyett kongresszusnak...
A sikeres konferenciának és a városi eszperantó egyesület kiemelkedő munkájának állít emléket a 2026-ban ültetett eszperantó fa és a mellette elhelyezett emlékkő.
menü -->
Abaliget, Abaújszántó, Aggtelek, Budapest, Debrecen, Gödöllő, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kismaros, Komló, Makó, Máriabesnyő, Miskolc, Nagybakónak, Nagymaros, Nyíregyháza, Pécs, Piliscsév, Szeged, Szentes, Tata, xxxx
"Eszperantó Emlékhelyek - HU" diploma-kiírás Egy kirándulós játékra invitálunk. Keress fel minél többet a fenti listában szereplő emlékhelyekből! Ha megvan a szükséges darabszám, igényeld meg az "Eszperantó Emlékhelyek - HU" diplomát, és az Eszperantó Alapítvány elküldi az elegáns tanúsító oklevelet neked!
A diploma megszerzésének részletei:
A nevezési díjat az Eszperantó Alapítvány 16200144-18516517-00000000 számú számlájára tudod átutalni.
Az oklevél-igénylési űrlapon megadott többi adatodat kizárólag az eszperantó mozgalom keretein belül használjuk, azt semmilyen harmadik félnek nem adjuk ki.
Az oklevelet – a választásod szerint – vagy postán küldjük ki a címedre, vagy személyesen, nyilvánosan adjuk át valamelyik eszperantó rendezvényen.
A ZEO-HU diplomát megszerezték: (2025. december 31.)
Összesen: 164 fő, 511 zeo-látogatás
Regisztráció és igénylőlap
Nem tartoznak a ZEO-diploma pontjai közé, de érdekességképpen itt van a magyarországi Eszperantó utcák, terek, stb listája az Openstreetmap adatai alapján.
Baja, Békéscsaba, Budapest, Csorna - út, Dunaújváros - út, Eger - sétány, Esztergom, Érd - tér, Győr - út, Gyula - tér, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kazincbarcika, Kecskemét, Kisújszállás, Komárom, Komló - tér, Makó, Miskolc, Nagykálló, Nagykőrös, Orosháza, Pécel - köz, Pécs, Sopron, Szeged, Szentes - híd, Székesfehérvár - tér, Tata - tér, Tatabánya
Csak az "utcák" térképes elhelyezkedését a https://mallonge.net/1si címen tudod megnézni.
* * *
Zamenhof nevű utcák Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Mezőberényben, Tótkomlóson és Kiskunfélegyházán vannak. Ezek térképes elhelyezkedését "ITT" tudod megnézni.
Eszperantó információk:
Főbb eszperantó emlékhelyek Magyarországon
JE LA HONORO DE LA
UNIVERSALA KONGRESO DE ESPERANTO
BUDAPEST 1966
ESZPERANTÓ BARÁTOK KÖRE
ESZPERANTÓ VILÁGKONGRESSZUS
TISZTELETÉRE
Zamenhof kilátó - rom
dr. Zamenhof Lajos lengyel orvos (1959-1917)
az ESZPERANTÓ nemzetközi nyelv alkotójának emlékére.
Emeltették a debreceni vasutas eszperanto körök
1961
Az eszperantó- fa és emlékkő nem a városban, hanem a külterületen lévő Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő nevű üdülőkörzetben található, a vasútállomástól a 8-as autóbusszal érhető el, és a "székely kapu" mögött egy szökőkút mellett található.
Városok listája
-------
A diploma igényléséhez töltsd ki az űrlapot, majd fizesd be a nevezési díjat az Eszperantó Alapítvány 16200144-18516517 számú számlájára, és küldd be a fényképeket a "zeo-hu-diploma@eszperanto.hu" ímél-címre.
A képeket lehetőleg csomagold össze egy zip-fájlba, az elküldésükhöz használj egy fájltovábbító alkalmazást (pl. mammutmail.com, toldacuccot.hu, nagydarab.hu, stb.)
Eszperantó- és Zamenhof- utcák
